3.3. Tervezési követelmények pébégáz üzemű felhasználói berendezések esetén

3.3. Tervezési követelmények pébégáz üzemű felhasználói berendezések esetén

A tervezés során általában a Szabályzat 3. fejezet előírásait kell teljesíteni. E szakasz az ezektől való eltéréseket tartalmazza.

3.3.1. Csatlakozó vezetékek egyedi követelményei

3.3.1.1. A csatlakozó vezeték méretezése

a)    A csatlakozó vezeték anyaga, minősége, méretválasztéka (megegyezik a 3.3. sz. táblázatban közölt csőanyagokkal és beépítési körülményekkel)

b)    Csatlakozó vezeték anyagául pébégáz szállítására jogszabálynak [9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről, 6. sz. melléklet 4. pont], szabványoknak [MSZ EN 1594 Gázellátó rendszerek. 16 barnál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények. MSZ EN 1057:2006+A1:2010 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra. MSZ EN 1555 sorozat Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek.] megfelelő egyéb anyagok is választhatók, ha megfelelőségüket bizonylattal igazolták.

c) A folyadékfázisú csatlakozó vezeték átmérője

A vezetékátmérő (3.7. sz táblázat) sztatikus feltöltődésre is megfelelő, ha benne az átlagos áramlási sebesség kisebb az alábbi értékeknél:

3.7. sz- táblázat

Vezeték névleges átmérő

3/8"

1/2"

3/4"

1"

Áramlási sebesség [m/s]

0,6

1,0

1,0

1,5

Eltérő átmérőjű vezetéket a folyadékszállítás áramlási ellenállásának figyelembevételével méretezni kell. Az ellenőrzést el kell végezni sztatikus feltöltődésre is a vonatkozó szabványoknak [MSZ 16040-1 Sztatikus feltöltődések. Fogalmak. MSZ 16040-3 Sztatikus feltöltődések. Veszélyességi szintek. MSZ 16040-4 Sztatikus feltöltődések. A védelem módja.], vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelően.

d) A gázfázisú csatlakozó vezeték átmérője

A vezetéket az MSZ 7048-1 [Körzetigázellátó rendszerek Fogalom meghatározások, csoportosítás, általános követelmények] szabvány, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás alapján szükséges méretezni.

A számított nyomásesés a belépő névleges vezetéknyomás 10 %-át nem haladhatja meg.

A névleges vezetékátmérőt (DN) a szabvány alapján történő méretezéstől eltérően a 3.8. sz táblázat, valamint a beépített idomok és szerelvények egyenértékű csőhosszai 3.8. sz. táblázatban foglalt értékeinek figyelembe vételével - az átvitt tömegáram ismeretében - is meg lehet határozni.

3.8. sz táblázat

Bemenő nyomás 0,75 bar

Bemenő nyomás 30 mbar

Névleges

átmérő

DN

10

15

20

25

32

15

20

25

32

40

50

Csőhossz [m]

Tervezett tömegáram [kg/h]

10

12

33

68

120

222

4

8

14

30

44

85

20

8

23

49

85

158

2

5

9

19

28

54

30

7

19

40

69

129

2

4

8

15

23

44

40

6

16

34

59

112

2

4

7

14

20

39

50

5

14

31

53

100

1

3

6

11

17

33

75

5

12

25

44

81

1

2

5

9

14

27

100

4

11

22

38

70

1

2

4

8

12

23

125

4

9

19

34

63

1

2

4

7

11

21

150

3

9

18

31

58

1

1

3

6

9

16

A szelep, ív, könyök, egál-T, szűkítő egyenértékű csőhosszait darabonként azonosnak kell venni a 3.9.

sz. táblázat szerint.

3.9. sz táblázat

Névleges csőátmérő DN

20

25

32

40

50

Egyenértékű csőhossz [m/db]

1

1

2

2

3

3.3.1.2. A csatlakozóvezeték kialakítása

A csatlakozóvezeték nyomvonalának és tartozékainak megválasztásakor a tervezőnek figyelemmel kell lennie a forrásoldalt biztosító pébégáz tartályra vonatkozóan a nyomástartó létesítmények műszaki biztonsági szabályzatában foglaltaknak és a jelen előírás kapcsolódó szabályainak a betartására is, beleértve az abban meghatározott tilalmakat és korlátozásokat.

-    Több pébégáz tartályra csatlakozó töltő- és elvételi vezetékek kialakítása olyan legyen, hogy kezelői mulasztás esetén se forduljon elő valamelyik tartály túltöltődése.

-    A pébégáz tartályról a csatlakozóvezeték záró szerelvénnyel leválasztható legyen.

-    A pébégáz tartályhoz csatlakozó vezeték feszültségmentes csatlakozásáról gondoskodni kell.

-    A vezeték tervezésénél a tervező vegye figyelembe a tervezési nyomáson túl a járulékos erők hatásait is.

-    A folyadékfázisú vezeték minden bezárható és kiszakaszolható szakaszába hőtágulási lefúvató szelepet (HLF) kell beépíteni, melynek nyitónyomás értéke, ha a vezetékben nincs nyomásfokozó szivattyú 15,6 bar, szivattyús rendszernél 25 bar legyen. Csatlakozó mérete a

3.10. sz. táblázat szerint.

3.10. sz- táblázat

A bezárt folyadéktérfogat [dm3]

A HLF csatlakozó menetmérete

V < 2

3/8"

4 > V > 10

1/2"

V > 10

3/4"

-    A folyadékfázisú vezetékek bezárható és kiszakaszolható szakaszába beépített hőtágulási lefúvató szelep kibocsátása 1-es zónát eredményez, melynek kiterjedését és alakját a tervezőnek az MSZ EN 60079-10 [Villamos berendezések robbanóképes gázközegben.] szabvány, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás alapján kell meghatároznia.

-    Folyadékfázisú csatlakozó vezeték kizárólag acél anyagú lehet.

-    Az acél anyagú csatlakozó vezeték térszint alatti szakaszában csak hegesztett kötés alkalmazható.

3.3.1.3. A csatlakozó vezeték nyomvonala

Pébégáz csatlakozó vezeték tartozékainak védőtávolságát a tervező a robbanásveszélyes övezet határának kiszámításával, azzal azonos méretűre határozza meg.

-    A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és épület vagy építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól olyan távolságra legyen, amely lehetővé teszi a létesítéssel, az üzemeltetéssel és a karbantartással kapcsolatos biztonságos munkavégzést, valamint a munkák közben az állagmegóvást.

-    A szerelést igénylő elemek esetében a szerelési pontok hozzáférhetőségét minden esetben biztosítani kell.

-    A csatlakozó vezetéket, az alábbi védőtávolságok betartásával kell vezetni. Kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg (3.11. sz- táblázat).

3.11. sz- táblázat

Nyomásfokozat

Védőtávolság épülettől [m]

Védőtávolság üreges, túlnyomás nélküli közműtől vagy műtárgytól [m]

Kisnyomás

2 (1)

1 (0,5)

Középnyomás

4 (2)

2 (1)

N agyközép-nyomás

5 (2,5)

2 (1)

Nagy nyomás

5 (2,5)

2 (1)

A zárójeles távolságok - ha az alkalmazni kívánt műszaki biztonsági szintet más módon biztosítják és ezt a tervező a tervdokumentációban a tervjóváhagyó felé igazolja - tervezhetők.

3.12. sz táblázat

Védőtávolságok [m]

A névleges átmérő és a névleges üzemi nyomás szorzata [m^ kPa]

Védelem

tömegeket befogadó épülettől

egyéb épülettől

üreges, túlnyomás nélküli közműtől vagy műtárgytól

egyéb közműtől

erősáramú kábeltől

úl

lé

c

s

á

m

y v ót lyn

ál

áá

gv ás vo tim j

ipari nem villamos vágánytól

fák törzsétől

2-ig

nincs

3

2

1,5

1

1

3

2

2

egyszerű

2

1

1

0,5

2 felett 50-ig

nincs

5

3

2

1

1

4

2

2

egyszerű

3

2

1

0,5

50 felett 100-ig

nincs

9

5

2

1

1

5

2

2

egyszerű

5

3

1

0,5

100 felett

nincs

12

9

3

2

2

7

2

2

egyszerű

6

5

1,5

1

A védőtávolságon belül (3.12. sz táblázat) nem szabad a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető,

ellenőrzését akadályozó tevékenységet végezni, illetve ilyen létesítményt elhelyezni.

3.3.2. A csatlakozóvezetékek tartozékainak követelményei

3.3.2.1. Általános követelmények

a)    A csatlakozóvezeték tartozékai kizárólag a vonatkozó rendeleteknek megfelelően gyártott, "CE" jellel és az ehhez tartozó gyártói tanúsítványokkal rendelkező berendezések lehetnek, melyek gázzal érintkező részei pentán állóak, nyomásálló részeinek anyaga pébégázra alkalmas hideg ütőmunka értékekkel rendelkezik, és a tervezési nyomásnak megfelel. Az elzáró szerelvények minimális záró nyomása biztosítja a tervezett üzemállapotnak megfelelő zárást.

b)    Beépítés tervezésekor a szerelési távolságot és az adott veszélyforrástól mért védőtávolságot be kell tartani. A szerelési távolság és a védőtávolság kialakításánál a használatra és a karbantartásra vonatkozó gyártói előírásokat ki kell elégíteni.

c)    Pébégáz csatlakozó vezeték tartozékainak védőtávolságát a tervező a robbanásveszélyes zóna határainak és a veszélyt jelentő mechanikai hatások forrásainak távolsága figyelembevételével úgy határozza meg, hogy a védőtávolság az egyes zónák és hatások távolságának burkológörbéje, ha a zónahatárok egymást 0,5 m-nél jobban megközelítik, egyébként egyedi védőtávolságok keletkeznek. A mechanikai veszélyt jelentő források: dőlésveszélyes fák és oszlopok, járműforgalom, anyagrakodás és tárolás, tűzveszélyes tevékenység, stb.

d)    Ha a kibocsátóforrás (tartozék) zónája tér- illetve padlószint alatt lévő területet érint, a zóna alakját és méretét a zárttérre vonatkozó számítás [MSZ EN 60079-10 Villamos berendelések robbanóképes gázközegben. A robbanásveszélyes térségek besorolása, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás] szerint kell meghatározni. Szabadtérre vonatkozó számítást kell alkalmazni, ha a mélyedés alacsonyabban fekvő szabadtérbe kiszellőztetett. A számított zónára a kockázatot az MSZ EN ISO 12100 [Gépek biztonsága. A kialakítás általános elvei. Kockázatértékelés és kockázatcsökkentés.] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás alapján értékelni kell, és az elfogadható kockázatot adó biztonsági intézkedéseket meg kell adni. Nem kell kockázatot értékelni, ha gázkoncentráció jelző berendezést alkalmaznak, és gázérzékelőt terveznek a mélyedésbe, ami az alsó robbanási határkoncentráció (ARH) 20 %-ánál vészjelzést ad az üzemeltetőnek és ARH 40 %-nál a gyújtóforrásként számításba vehető elektromos berendezéseket feszültség mentesíti, illetve olyan befúvásos mesterséges szellőztetést indít, amely mellett a légcsere szám nagyobb, mint 10.

e)    A vészszellőző berendezés szerkezetileg és működés szempontjából független legyen a helyiség szellőző rendszerétől.

f)    Az égési és az üzemi szellőztető levegő be- és kivezetésére a szabadból nyíló, illetve a szabadba vezető nem éghető anyagú csatornát vagy nyílást kell kialakítani, melynek szabadba nyíló végén zsalu huzalháló vagy rács legyen.

g)    Ha a szellőztető levegő útvonalán szabályozó vagy záró szerkezet van, akkor biztosítani kell, hogy a szerkezet záró irányú elmozdulása esetén a gázfogyasztó készülék ne legyen üzemeltethető.

h)    A fogyasztói vezetékben elhelyezett automatikus záró szerelvény zárt állapotban legyen, ha a szellőző berendezés nem üzemel, illetőleg zárjon le, ha a berendezés üzem közben meghibásodik.

i)    A pébégáz ellátásánál alkalmazott csatlakozó vezetékek és tartozékaik általános elrendezése a 7.1. szakasz 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. és 7.5. sz. ábrák szerint.

3.3.2.2. Nyomásszabályozó berendezések

Pébégáz ellátó rendszerekben a következő, egybeépített egységekkel kialakított nyomásszabályozók alkalmazandók:

-    szűrő,

-    felső-, és a pébégáz forgalmazó által előírt esetben alsó nyomáshatáron záró gyorszár,

-    biztonsági lefúvató.

A nyomásszabályozó egy- és kétfokozatú lehet. Kétfokozatú kivitelben - ha a két fokozat nem egybeépített- az első fokozat nagyközép nyomásfokozatról (15,6 bar) középnyomásra (0,5 bar), a második fokozat középnyomásról kisnyomásra (30, 50, 100 mbar) szabályoz.

3.3.2.2.1. Általános követelmények a nyomásszabályozó beépítésekre vonatkozóan

a)    A szabályozó primer csatlakozó vezetéke a tartályra vagy a cseppleválasztóra lejtsen, és minimális gáztérfogatú legyen. Átmérője a szabályozó csatlakozó méretének megfelelő legyen.

b)    Nyomásszabályozó szabadban, szekrényben vagy épületben talajszint fölött helyezhető el. Épületben történő elhelyezés esetén a szabályozó szellőzőnyílását azonos átmérőjű csővezetékkel a szabadba kell vezetni.

c)    A szabályozó szellőzőnyílása - kivezetésnél a szellőzőcső vége - elsőrendű kibocsátó forrás, 1-es zónát eredményez, melynek méretét és alakját a tervezőnek meg kell határoznia.

d)    Az üzemelő szabályozó mellett a primer oldalra rányitott tartalék is kiépíthető. A tartalék szabályozó beállítási értéke az üzemelőtől lefelé az osztálypontosság pozitív tűrésénél +10 %-kal térjen el.

e)    A szabályozó szekunder oldaldali vezetékszakaszára min. 5 x DN távolságra nyomásmérő és lefúvató elzáró szerelvény tervezendő.

f)    50 kg/h anyagáramnál nagyobb teljesítményű nyomásszabályozó kilépő ágára a szabályozót megkerülő, kettőzött záró szerelvénnyel ellátott feltöltő vezetéket kell tervezni. Az elzáró szerelvények azonos típusúak nem lehetnek. Az egyik elzáró szerelvénynek szelepnek kell lennie.

3.3.2.3. Egyedi gáznyomás-szabályozó állomások létesítésének általános követelményei Megegyezik a 3.2.6.1. alatti követelményekkel.

3.3.2.4. Elpárologtató berendezések

a)    A berendezések osztályozása csőkapcsolási mód szerint:

- Csatlakozó vezetékre dolgozó (Feed Out) rendszerű

- Tartályra dolgozó (Feed Back) rendszerű

b)    A berendezések osztályozása fűtési mód szerint:

-    Közvetett üzemű az elpárologtató berendezés, ha a gáz hőátadó közeggel fűtött hőcserélőben párolog el, a közeget a csatlakozó vezeték kibocsátó forrásaira számított zónahatárokon kívül hevítik.

-    Közvetlen üzemű az elpárologtató berendezés, ha a gáz elektromos fűtőszállal vagy égő tüzelőanyaggal fűtött hőcserélőben párolog el.

c)    Az elpárologtató beépítésének általános követelményei

-    Az elpárologtató berendezés csőbekötését, fűtését, vezérlését és védelmét a gyártó utasításainak megfelelően kell tervezni.

-    A berendezés biztonsági szelepe 1-es vagy 2-es zónát eredményez, melynek méretét és alakját a tervezőnek meg kell határoznia, ha azt a gyártó nem adta meg.

-    A vezetékre dolgozó elpárologtató kilépő csonkjára cseppleválasztót kell beépíteni, vagy a nyomásszabályozóig terjedő vezetékszakasznak az elpárologtatóra kell lejtenie.

-    Az elpárologtatót alsó elvételi tartálycsonkról ajánlott táplálni.

- Az elpárologtató fűtésének követelményei a fűtőkészülék vezérlésével kielégíthetők.

- A közvetítő közeg túlhevítésének megakadályozásáról 80 °C hőmérsékletnél gondoskodni kell.

3.3.2.5. Folyadékfázisú szivattyúegység

A szivattyúegység az egyensúlyi gáznyomáson lévő folyadékfázisú pébégáz nyomásának fokozására szolgál abból a célból, hogy a csatlakozó vezeték minden pontján homogén folyadékfázisban maradjon, illetve az áramlási ellenállásokon túl biztosítsa a gázfogyasztó készülék számára a megfelelő anyagmennyiséget.

Jellemző kialakítását a 7.1. szakasz 7.5. sz. ábrája mutatja.

3.3.2.5.1. Általános követelmények a szivattyúegység beépítésére vonatkozóan

a)    A szivattyús csatlakozó vezetékek tervezési nyomása szívóoldalon 25 bar, nyomóoldalon 32 bar. Az alkalmazott szerelvények névleges nyomása szívóoldalon minimum 25 bar, nyomóoldalon 40 bar.

b)    A szivattyú csőbekötését, a gyártó utasításainak megfelelően kell tervezni.

c)    A szivattyú kiszakaszolhatóságáról gondoskodni kell.

d)    Több szivattyú beépítésekor gondoskodni kell a nem kívánt irányú anyagáramlás megakadályozásáról.

e)    A szivattyú által szállított fölös anyagmennyiséget a táplálást biztosító tartály külön csonkjára kell

visszavezetni. Ebbe az áramkörbe kell szerelni a kívánt szekunder differenciál nyomást    határoló

szerelvényt.

f)    A nyomóágba megfelelő méréshatárú, folyadékcsillapítású nyomásmérő szerelendő.

g)    A szivattyú beömlő csonkjának szintje a tartály alsó alkotója alatt legyen.

h)    A szivattyú szívóvezetékének átmérője legalább a csatlakozó átmérő legyen, eggyel    nagyobb

csődimenzió ajánlott.

i)    Felszívó szivattyús rendszernél külön emelő és külön nyomásfokozó szivattyú alkalmazása ajánlott. Gondoskodni kell a szivattyúk szárazon futásának megakadályozásáról.

j) A szivattyúház kibocsátó forrás, a forgó tömítések miatt 2-es zóna. Erre, és az egység egyéb csőcsatlakozásaira, valamint hőtágulási lefúvatóira (HLF) a tervezőnek együttes zónahatárt kell meghatároznia.

k) A szivattyúk hajtómotorja, érintésvédelme és elektromos csatlakozása feleljen meg a zónára az MSZ EN 60079-14 [Robbanóképes közegek. 14. rés% Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése (IEC 60079- 14:2007)] szabványban, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásban előírtaknak.

3.3.2.6. Gázmennyiség-mérők

A csatlakozó vezetéken átfolyt gáz tömegének vagy térfogatának a fázisállapottól független megmérésére szolgáló mérők felosztása mérési cél szerint:

a)    elszámolási (joghatással járó) mérők, amelyek által mért mennyiség a forgalmazó és a felhasználó közötti szerződéses gázár megállapításának alapja. Az egyes gázfogyasztó készülékek gázfogyasztásának méréséhez az ilyen célú mérőket használják,

b)    összehasonlítási célú mérők, amelyek az általuk mért mennyiség egy ismert mennyiségű gáz mérőkörönkénti megosztásához szükségesek.

A mért mennyiség összetétel és hőmérséklet szerinti kompenzálásának módszere jelen előírásnak nem tárgya.

3.3.2.6.1. A mérők beépítésének általános követelményei

a)    Gázfázis mérésére szolgáló mérők elhelyezése és szerelése a technológiai céllal ideiglenesen beszereltek kivételével a 3.2.7. pontban leírtak szerint történjen.

b)    Összehasonlítási célú mérők elhelyezési módja minden mérő esetében azonos legyen.

c)    Folyadékfázisú mérők a gyártó által szállított, előírt vagy olyan kiegészítő berendezésekkel telepítendők, amik megakadályozzák a gázbuborék képződést, és homogén folyadékáramlást biztosítanak (differenciálnyomás-tartó, gázleválasztó, stb.).

d)    Térfogatáram mérésekor a mérő által mutatott mennyiséget a gáz pillanatnyi fizikai paramétereivel korrigálni kell akkor, ha a gáztechnikai normálmennyiség megállapítása a cél.

3.3.2.7. Egyéb tartozékok

A tervezéssel szemben támasztott követelmények elérésére az alább felsorolt tartozékok közül a szükségeseket kell alkalmazni a 3.2.1. pont szerinti általános követelmények teljesülésével.

3.3.2.7.1. A tartozékok beépítésének egyedi követelményei

a)    Általában karimás vagy karimapár közé szerelhető szerelvényeket és tartozékokat kell alkalmazni.

b)    Elzáró szerelvényként gömbcsap vagy hajtóműves gömbcsap, áramlás- és nyomásszabályozó szerelvényként szelep tervezendő.

c)    A tervdokumentáció a beépítendő tartozékok minden lényeges paraméterét adja meg, így záró szerelvénynél a megkívánt minimális záró nyomás értéket, áramláskorlátozónál a záró értéket, nyomásmérőnél a méréshatárt, az osztálypontosságot, a skála átmérőjét és a kivitelt, szűrőnél a szűrőelem lyukméretét, mágnes szelepnél a max. záró- nyomást, nyomáshatároló szelepnél az áteresztőképességet.

d)    A tervező adja meg a kötési módokat és az alkalmazható tömítőanyagokat.

e)    A gázkoncentráció jelzőberendezés érzékelőjét a talajszint fölött legfeljebb 200 mm magasságban kell elhelyezni úgy, hogy szennyeződés és hó a gáz hozzááramlását ne gátolja.

vissza a tartalomjegyzékhez