A kéményseprő-ipari tevékenységről, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításának tervezete

Megjelent a kormány oldalán a módosítás tervezete.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu email címre várják.
A tervezet létrehoz egy " kéményseprő-ipari szerv"-et ami a sormunka jellegű munkákat végzi jellemzően a lakosság részére, ami ingyenes lenne.

Sok érdekes dolog van még, többek közt a következőt is tartalmazza:
(3) Nem tartozik a kéményseprő-ipari tevékenység körébe:
.
c) a tüzelőberendezéssel együttesen tanúsított égéstermék-elvezető

ellenőrzése és tisztítása.

Kérem olvasóinkat segítsenek a tervezetet értelmezni, és hozzászólásaikban elemezzék a szakmát érintő változásokat.

CsatolmányMéret
PDF icon tervezet.pdf387.18 KB

Hozzászólások

Elolvastam a törvény módositás-trevezetet. Néhány észrevételemt itt tenném közzé.

  1. Az alapfogalmak között nem szerepel a tartalék kémény. A szolgáltató (Bp). tartalék kémény tisztitást is számláz. A tartalék kémény fogalma lehetne – a többi meghatározás alapján – a nyilások nincsenek lezárva, a kémény müködőképes, de tüzelőberendezés nem csatlakozik hozzá. A tv. nem rendelkezik arról, hogy ilyen kéményt kell-e vizsgálni a szolgáltatónak, egyáltalán a fogalom hiányzik. Ez azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlat a tv. alapján meg kell szünjön, ha a tv. szerint nem létezik tartalék kémény, azt számlázni sem lehet,  ilyen kéményeket nem vizsgálnak  (mivel fogalomként nem szerepel, nincs is), vagy minden marad a régiben és a sokszor évtizedek óta használatlan (és várhatóan a jövőben sem használatba kerülő) kémények ellenőrzéséért továbbra is fizetni kell?
  2. Nem rendelkezik a tv arról, hogy a kémények használaton kivüli minősitése milyen módon történhet meg, van e engedély beszerzési kötelezettség, vagy használaton kivülivé alakitást követően be kell-e jelenteni valakinek (értelemszerüen a szolgáltatónak), aki e bejelentés alapján a nyilvántartását ennek megfelelően módositja és a fizetendő listáról ezen kéményeket törli?
  3. A 3.§ (6). bekezdése visszaélésre ad lehetőséget. A szolgáltató állapithatja meg a sormunkánál gyakoribb ellenőrzés vagy tisztitás szükségességét, ami már fizetendő tevékenység. De arról nem rendelkezik a tv. arról, hogy ezt milyen feltételek mellett teheti meg és mi védi meg a fogyasztókat az esetlegesen indokolatlanul előirt többlet ellen?

Maximálisan egyetértek azzal, hogy a törvénytervezet végre világosan kimondja, hogy a tüzelőberendezések részeként, az EU-ban előírt megfelelőség értékelési eljárások betartásával megfelelőnek minősített szerkezetek nem taroznak, logikusan nem tartozhatnak a kéményseprő szolgáltatás hatálya alá:  A CE azt jelenti, hogy az adott berendezés minden vonatkozó európai követelménynek, irányelvnek megfelel.  A gázkészülék gyártók a gázkészülékek 99%-ának megfelelőségét harmonizált európai gázkészülék szabványoknak való megfelelőség alapján igazolják. A harmonizált európai szabványoknak való megfelelőség alapján kötelező annak feltételezése, hogy az adott berendezés megfelel az irányelvnek. Így a gázkészülékek európai gázkészülék tanúsító intézetek jól felszerelt vizsgálólaboratóriumaiban végzett vizsgálatok alapján viselnek CE jelet. A tagállamok a CE jelet viselő termékek forgalomba hozatalával szemben semmilyen további követelményt nem támaszthatnak. A meghosszabbított gázkészüléken elhelyezett CE jel a teljes meghosszabbított gázkészülék megfelelőségét jelenti, ugyanis a gázkészülék üzemeletetés helyszínére szállított részegységei a gázkészülék irányelv értelmében nem viselnek CE jelet (Ideértve például egy C3 típusú gázkazán tűzterét tartalmazó részegységét is. Meghosszabbított gázkészülékek például a C3 típusú gázkészülék, amelyeknek szerves része az a tető felett elhelyezkedő terminál, amelynek segítségével a gázkészülék az égéshez szükséges levegőt közvetlenül a szabadból veszi, és amelynek segítségével az égéstermékek is közvetlenül a gázkészülékből távoznak a szabadba, égéstermék-elvezető berendezés igénybe vétele nélkül.) A gázkészülék irányelv szerint a részegységeket részegység megfelelőségi igazolással kell ellátni (nem CE jellel). A gázkészülék irányelv szerint a részegységet azért helyezi a gyártó az EU piacára, hogy abból az üzemeltetés tervezett helyszínén, szakemberek egy gázkészüléket állítsanak össze. A kész gázkészüléken a CE jelet csak a gázkészülék gyártója vagy megbízottja helyezheti el. A gázkészülékek gyártói annak a követelménynek a teljesítése érdekében, hogy az üzemeletetés helyszínén a részegységeket valóban szakemberek szereljék össze illetve, hogy az össze és készre szerelt gázkészülék megfelelőségét szakemberek igazolják, kikötik, hogy az üzemeltetés helyszínén a részegységekből összeszerelt gázkészülék utolsó ellenőrzését, az üzembe helyezését csak megbízottaik, az üzembe helyezők végezhetik el. Egy másik megközelítésből is ugyanez következik, mely szerint, ha a gázkészülék gyártója előírja, hogy szükséges a gázkészüléknek az üzemeltetés helyszínén, megbízottaik által végrehajtott utolsó ellenőrzése, az üzembe helyezés, akkor ebből az következik, hogy a gyártó az üzembe nem helyezett készüléken még nem végezte el a gyártási folyamat utolsó ellenőrzését. Mivel csak az a gázkészülék tekinthető forgalomba hozottnak, amelynek gyártása tekintetében a gyártó minden ellenőrzési, felügyeleti jogát feladta, és kijelenti, hogy a gázkészülék használatra alkalmas következik, hogy a gyártó által üzembe helyezésre kötelezett, de üzembe nem helyezett gázkészülék nem tekinthető forgalomba hozottnak. Az előbbieknek megfelelően a helyszínen a CE jel megléte mellett az üzembe helyezés megtörténtének igazolása is feltétele annak, hogy a meghosszabbított gázkészülék megfelelőségét igazoltnak tekintsük.

Ha a fenti feltételek teljesülnek kizárható annak lehetősége, hogy a nemzeti szabályozás keretében megköveteljük, hogy ezek a gázkészülékek egy másik követelmény rendszernek is megfeleljenek. Konkrétan a kéményseprő szolgáltatással kapcsolatosan nem követelhető meg az, hogy egy CE jelet viselő meghosszabbított gázkészülék, vagy annak bármely része megfeleljen az MSZ 845 szabványnak, vagy bármely más termék szabványnak, például égéstermék-elvezető rendszerekre vonatkozó követelményeknek. Annak követelése ugyanis, hogy adott berendezés két követelmény rendszernek feleljen meg, súlyos jogbizonytalansághoz vezetne. Nem véletlenül tiltja az európai szabályozás, hogy a CE jelet viselő termékek forgalomba hozatalával szemben, nemzeti szinten semmilyen további követelmény nem támasztható.

Mivel az MBSZ előírja, hogy a gázkészüléket a készülék üzemeltetés helyszínén összeszerelt CEN/TR 1749 szerinti konkrét típusával meg kell jelölni, ha az adattáblán egynél több helyszíni szereléstől függően lehetséges típus is fel van sorolva, a gázkészülék CEN/TR 1749 szerinti típusa nem lehet kétséges. A CEN/TR 1749 szerinti típus ismeretében pedig egy megfelelően felkészült gázkészüléket karbantartó szerelő, és egy feladatára felkészült kéményseprő is el tudja dönteni, hogy a meddig terjed ki a gázkészülék és hol kezdődik a kéményseprő szolgáltatás hatálya alá tarozó égéstermék-elvezető berendezés.

Ennek megfelelően a felelősségi mátrixban megfelelően elhatároltak lesznek a gázkészülék szerelők és a kéményseprők tevékenységi és felelősségi körei.