I. FEJEZET. A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSI TERÜLETE

I. FEJEZET
A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSI TERÜLETE

Jelen szabályzat előírásait kell alkalmazni a vezetéken szolgáltatott földgáz, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyeinek (a továbbiakban együtt: éghető gázok) csatlakozóvezetékeinek és fogyasztói berendezéseinek tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére és megszüntetésére.

Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázellátó rendszer esetében jelen előírásokon túlmenően a 13/2004. (II.13.) GKM rendelet - „Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról” - előírásait is alkalmazni kell.

A Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól a vonatkozó jogszabály értelmében el lehet térni, ha a tervező előzetesen igazolja, hogy a Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon biztosította.

A szabályzat közzétételét követően a vonatkozó jogszabály szerinti elosztói/forgalmazói engedélyesnek a szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a műszaki biztonsági szempontok szerinti tervfelülvizsgálat és a lejárt érvényességű terv ismételt felülvizsgálata során.
A 111/2003.(VII. 29.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletét képező Gázelosztási Szabályzat 21.§. (1) bekezdés szerint:
• a legfeljebb azonos teljesítményű,
• azonos működési elvű,
• azonos rendeltetésű,
• és a készülékek osztályozása (4. sz. melléklet) szerint azonos alcsoportba tartozó
gázfogyasztó készülékek nem tervköteles cseréje során az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy jelen szabályzat előírásait kielégítő légellátási és égéstermék elvezetési feltételek meglétét ellenőrizni kel. E tekintetben a kémény megfelelőségének igazolásaként az időszakos és érvényes kéményvizsgálati bizonylat is elfogadható.

Meglévő csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztó berendezés terv köteles átalakítását (bővítését felújítását) e szabályzat előírásai szerint kell végezni. Egyidejűleg vizsgálni kell a már üzemelő csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói berendezés létesítéskor érvényben levő műszaki biztonsági előírásoknak való megfelelését, továbbá ellenőrizni kell, hogy a bővítmény nincs-e káros hatással a már üzemelő létesítmény biztonságos működésére.

vissza a tartalomjegyzékhez

Hozzászólások

1. Az I.Fejezethez.
1.1.Néhány gondolat az alkalmazás kötelezőségéről:
Naponta hallunk homályos,néha meggondolatlan,ellentmondásoktól sem mentes nyilatkozatokat arról,hogy kell-e alkalmazni,vagy sem.
Ezeket a nyilatkozatokat nagyon sokszor illetékes szakemberek,sőt szakbizottsági tagok teszik!Teszik ezt anak ellenére,hogy az 1.sz módosítás világosan kimondja:kell alkalmazni. Joggal mondja ki.Ha figyelmesen megnézzük a 11/2004(II.13.) GKM rendelet 10.§-át,
kiolvashatjuk belőle.Talán még azt is mondhatjuk,hogy a 11/2004 GKM rendelet megfelel a GET 56§(2) g) pontjának.
Ha eltekintünk a jogászkodástól és Zongor Gábor mondása szerint a kérdést a józan ész tiszta fényében vizsgáljuk,akkor sem juthatunk
más következtetésre,a következők miatt:
A szakma és az érintettek alapvető érdeke,hogy a csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések azonos műszaki-biztonsági feltételek
szerint készüljenek, függetlenül attól, hogy mely engedélyes területén történik a létesítés. Tekintve az előforduló vitás eseteket, veszélyhelyzeteket,
és az ezekből esetleg következő hatósági, vagy jogi eljárásokat, biztos hátteret mind a tervező, kivitelező, fogyasztó és engedélyes számára csak az
egységesen alkalmazott műszaki-biztonsági szabályozás nyújthat.
Ezt az elvet semmi más érdek nem írhatja felül.
Milyen alapon kényszeríthet egy engedélyes tervezőt,vagy kivitelezőt a GMBSZ-től eltérő saját tecnológiai előírásának alkalmazására?Ki viseli
ezért a felelősséget egy hatósági,vagy jogi eljárásban?
Emiatt tartom veszélyesnek a fent említett nyilatkozatokat és az ezek miatt is kialakult bizonytalan helyzetet.Bár a DVGW TRGI 600 sem jogszabály,
soha nem hallottam,hogy alkalmazását illetően kétségek merültek volna fel.
1.2.Az eltérés lehetőségéről:
Mnd a GMBSZ,mind a 11/2004 GKM rendelet azonos feltételekkel biztosítja az eltérés lehetőségét.A GMBSZ-nek még két dolgot tartalmazni
kellene.
a./ Meg kell adni az eltérés okát,illetve igazolni kell,hogy a szabályzat alkalmazása az adott esetben nem lehetséges.
b./ Ki hagyja jóvá az eltérést?
Elhangzanak olyan vélemények,hogy első körben a tervfelülvizsgáló.Úgy gondolom,ez tévedés.A tervfelülvizsgáló a GMBSZ-nek éppen
olyan alkalmazója,mint a tevező.Dolga az,hogy megállapítsa,az adott terv műszaki-biztonsági szempontból megfelel-e,vagy sem az érvényes
előírásoknak - ezeken belül a GMBSZ-nek.
Úgy gondolom,az eltérési igénnyel elsőfokon a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőségeknek ,másodfokon az MKEH-nak kell foglalkozni.
1.3.Mikor alkalmazhatóak az eredeti létesítéskor fennálló szabályok?
A GMBSZ-ben a nem tervköteles készülékcsere esetében megengedett.Itt azonban a jogszabályi hivatkozásnál olyan felsorolást közöl,amelyet a
hivatkozott jogszabály nem tartalmaz.A másik hiba,hogy a kémény megfelelőségének igazoláséra az időszakos és érvényes kéményvizsgálati
bizonylatot is elfogadja.Az nem ilyen célból készül.Csak a kifejezetten gázkészülékek kéménybekötéséhez készült szakvélemény - t tartom
megfelelőnek.Hagyjuk abba a szakma a kéményseprők ellen,a kéményseprők a szakma ellen,néha már szinte nevetséges viselkedést!

Amit még ehhez meggondolandónak tartok:
a./ Ide lehetne sorolni a kedvezőbb viszonyokat teremtő cseréket.Pld.külön kazán és átfolyós vízmelegítő helyett kombikészülék felszerelése.
b./ Vezetékek tervköteles felújítása (pld.anyagváltás,kisebb nyomvonalkorrekció stb.).
c./ Az előbbiből következik,pontosítani kell,mit értünk felújítás alatt.
d./ Alaposabban meg kéne vizsgálni a nyílászáró-cserék kérdését.Az esetek nagy részében fokozott légzárású nyílászárók esetében is
biztosít-
hatóak a létesítéskorival egyenértékű légellátási feltételek.Ha ilyen esetben mereven ragaszkodunk az új szabályok alkalmazásához,szélső
esetben előfordulhat,hogy a meglévő fogyasztót a gáz használatában - a korábbiakhoz képest - korlátozzuk.

NGabor

A gázfogyasztó készülékek - deklaráltan - nem tervköteles cseréjének máris van jópár füstmérgezettje, mivel ezt a szabályozatlan területet kihasználva gyorsan megjelentek a jogosítványok nélküli és felkészületlen kontárok, és bizony a jogosult gázszerelők egy része sem áll hivatása magaslatán.

A B41 típusú gázkészülékből van jelenleg a legtöbb az országban, és ez valószínűleg még sokáig így is lesz.
Ezen gázkészülékek fejlődéstörténetében a hatásfokjavulás elválaszthatatlan a füstgázhőmérséklet csökkenésétől.
A füstgáz hőmérséklet csökkenése azonos teljesítmény, és típusbesorolás ellenére a hatásos kéményhuzat csökkenésével jár együtt.
Akik egy kicsit is járatosak a gravitációs égéstermék elvezetés fizikai alapismereteiben, azok azt is tudják, hogy ez a csökkenés nem lineáris.
Az a kémény, amely a 20 éve még korszerűnek mondott kazán 180 fokos égéstermékét biztonsággal elvezette, egy ma korszerűnek mondható kazán 140 fok alatti füstgázát (kevesebb mint fele huzat)közel azonos füstgáz tömegáram mellett már egyáltalán nem biztos, hogy képes elvezetni.
Az energiaárak emelkedése miatti össznépi hősziszigetelősdi kontrolljának hiányáról, annak égéslevegő ellátásra gyakorolt hatásairól már nem is beszélve.
A GOMBSZ tiltotta a légellátásban résztvevő nyílászárók légbeeresztésének bármilyen módon történő korlátozását. Legalább ezt az előírást, nem kellene tovább fenntartani, ill. újraszabályozni? Már eddig is sok halálesetet okozott a nyílászárókorszerűsítési program, talán ideje lenne már tenni valamit a további balesetek megelőzéséért is.

Fentiek miatt súlyos hibának tartom, hogy
egy biztonságtechnikai feladatot megfogalmazó szabályozásban többszázezer meglévő gázkészülék sorsa esetleges, és lényegében ugyanennyi család biztonsága is azzá válhat.

Javaslom a GMBSZ újabb módosítása során a B típusú gázkészülékekre vonatkozó előírások újragondolását, és a készülékcserék jelenlegitől gondosabb szabályozását érvényesíteni.

Tisztelettel: Ngábor

A Csatlakozó- és fogyasztói vezetékek szakaszoló szerelvényei fejezetben a korábbi előírásoktól eltárően elő van írva strangelzáró az alapvezetéki leágazásoknál. Ha egy lakáson belül átalakítás miatt elvágják a mért fogyasztói vezetéket,a gázmérő elzáróját zárva a rövid vezetékszakasz hamar kiszellőzik. Ha a méretlent a pincei strangelzárónál zárják el, a méretlen hosszú szakasz a leágazásokkal együtt hogy szellőzik ki? A túlnyomás megszűnik, és hegesztés esetén visszalobbanás keletkezhet. Ha előírja az új Gmbsz a strangelzárót, szerintem a lezárt strang kifúvatási lehetőségét is meg kell oldani, mert így balesetveszélyes.