3.2.1. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli nyomvonala


3.2.1. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli nyomvonala

3.2.1.1. Térszint alatti elhelyezés



A csatlakozó vezetéket és a fogyasztói vezeték épületen kívüli szakaszát lehetőleg a térszint alatt, vagy a 3.2.1.3. pont szerint kell elhelyezni, kivéve a technológiai tartozékok csővezetékeit, valamint a felszín feletti kereszteződés eseteit.

A fogyasztói főelzáró helyét az elosztási engedélyes meghatározza és megadja a tervezőnek.

A csatlakozó vezeték, és a fogyasztói vezeték telekhatár és épület, építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól olyan távolságra legyen (3.-2. sz. táblázat), amely lehetővé teszi az építéssel, az üzemeltetéssel és a karbantartással kapcsolatos biztonságos munkavégzést, valamint a munkák közben az állagmegóvást.

A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és az épületbe belépési helye közötti szakaszán a takarási mélysége legalább 80 [cm] legyen, ettől kisebb takarás egyedi tervezői megoldással az egyenértékűség igazolása mellett alakítható ki.

A csatlakozó és fogyasztói vezeték nyomvonalán a talajtömörség mértékét a tervező a várható igénybevétel alapján határozza meg.

A gázvezeték az egyéb közműveket és térszint alatti műtárgyakat földgáz esetén lehetőleg felülről, pébégáz esetén lehetőleg alulról keresztezze. A túlnyomás alatt nem álló üreges közművek vagy műtárgyak alatt átvezetett gázvezetékeknek a védőtávolság határáig védelme legyen. A földbe fektetett vezetékbe épített elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz szükséges kezelőszerv csapszekrénybe felhozott kivitelű legyen. Az elzáró szerelvény helyét jelzőtáblával meg kell jelölni.

Ha az elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz speciális eszköz szükséges, azt az elzáró szerelvény közelében, hozzáférhető helyen, de az illetéktelen behatástól védve kell elhelyezni.

Iparvágányok keresztezése előtt (a gáz áramlási irányát tekintve) 5 és 50 [m] távolságon belül legyen elzáró szerelvény a vezetékbe beépítve a Vasúti Szabályzat szerint.

A telephelyi, a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, fogyasztói berendezések védőtávolságain belül tervezett utólagos átalakítások (tereprendezési, építészeti, épületgépészeti, átalakítás) vagy rendeltetés (funkció) változás esetén az építtetőt, tervezőt, kivitelezőt egyeztetési kötelezettség terheli jelen előírások további érvényesítése érdekében.

3.2.1.2. Védőtávolság

A csatlakozó vezetéket és a fogyasztó vezeték térszint alatti szakaszát, az alábbi (3.-2. sz. táblázat) védőtávolság betartásával kell vezetni. Kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg.

3.-2. sz. táblázat

 

Nyomás-fokozat

Védőtávolságok [m] az MSZ 7048-2 és -3 szerint

Épületektől

Üreges, túlnyomás nélküli közműtől, műtárgytól

Erősáramú kábeltől,

távfűtő vezetéktől

Vízvezetéktől

Ipari, nem villamos vágányoktól

Fák törzsétől

Kisnyomás

2 (1)

1 (0,5)

 

0,5 (0,2)

 

0,3 (0,1)

2 (1)

 

2 (1)

Középnyomás

4 (2)

2 (1)

4(2)

Nagyközép-nyomás

5 (2,5)

2 (1)

5 (2)

A zárójeles távolságok az alkalmazni kívánt műszaki megoldással elérhető védelem mellett tervezhetők.

A terv térjen ki a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték védőtávolságon belüli alábbi tilalmakra és korlátozásokra:

  1. a védőtávolságon belül nem szabad a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet végezni, illetve ilyen létesítményt elhelyezni.
  2. épület alatt csatlakozó és fogyasztói vezeték nem helyezhető el.

3.2.1.3. Térszint feletti elhelyezés (légvezeték )

Telephelyi vezeték térszint feletti elhelyezését kerülni kell. Ha mégis ezt a megoldást kell választani, akkor a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek elhelyezési feltételeit kell betartani. Telephelyi vezeték épületen belül nem helyezhető el.

A csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezhető:

  1. épületektől független csőtartó szerkezeten (lakóépületeknél kerülni kell),
  2. épületek külső falain lévő csőtartókon,
  3. bakokon, amelyeken elhelyezett gázvezeték alsó alkotója a talajszinttől vagy a tetőszinttől legalább 0,4 [m], legfeljebb 1,2 [m] magasságban legyen (lakóépületeknél kerülni kell),
  4. olyan területeken, ahol személyek rendszeresen közlekednek, és a gázvezeték nyomvonala nem követi az épület falszerkezetét, vagy a gázfogyasztó készülék határvonalait, a gázvezeték alsó alkotója a padlószinttől (járószinttől) legalább 2,2 [m] magasságban legyen,
  5. járművekkel járható úttest feletti keresztezés esetén a cső alsó alkotója az úttest legmagasabb pontja felett legalább 5,5 [m]-re legyen,
  6. gázvezetékkel közös tartószerkezeten legfeljebb 380 [V] feszültségű villamos vezeték vagy legfeljebb 35 [kV] feszültségű páncélozott vagy acél védőcsőben lévő szigetelt villamos vezeték lehet,
  7. pályán mozgó szerkezetektől (kötélpályán, darupályán, futószalagon stb. mozgó tárgyak várható legközelebbi pontjától) a gázvezeték legközelebbi alkotója legalább 1 [m] távolságra legyen.
  8. A gázvezeték a sugárzó hőtől a szabványnak megfelelően védve legyen. Izzó vasat, vagy salakot szállító vasutakat a gázvezeték felülről a sínpártól legalább 10 [m] magasságban keresztezzen, és a vezeték alatt hőterelő lemez legyen.

A gázvezeték és bármilyen megközelített létesítmény között a szereléshez és a karbantartáshoz szükséges távolság biztosított legyen.

A gázvezeték a káros feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel vagy kompenzátorok beépítésével védve legyen. A gázvezetéket a tartószerkezeteken úgy kell elhelyezni, hogy a különböző mozgások a gázvezeték felületét ne koptassák. A légvezetéket a vonatkozó szabvány előírásai szerint földelni kell.

A létesítés körülményeitől függően a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli (szabadon szerelt) szakaszait a villámvédelmi rendszerbe be kell kötni.

3.2.1.4. Épületbe történő belépés csatlakozó, vagy fogyasztói vezetékkel

  1. Épületbe térszint alatti bevezetésnél - nem fém csőanyag esetén – a belépés előtt fém csőanyagra (3.-3. sz. táblázat) szükséges váltani [3.-1. a). és b) sz. ábra.].



a) alápincézett                                                b) alápincézetlen

3.-1. sz. ábra

Épületbe belépés kisnyomású csatlakozó vezetékkel

  1. Gondoskodni kell a fém anyagú vezetékek esetében a vezeték térszint alatti és feletti szakaszainak elektromos szétválasztásáról szigetelő közdarabbal.
  2. Az átvezetés (védőcsöve) olyan külső bevonatú legyen, amelynek anyaga a falazat anyagával egybeépülve víztömör kötést képez.
  3.  Alápincézetlen épületbe térszint alatt csak a homlokzati fal belső felületéhez csatlakozó, járószintig nyitott szerelő aknán keresztül szabad belépni.
  4.  Az épületbe belépő csatlakozó vagy fogyasztói vezeték tervezési nyomása lakóépületeknél legfeljebb 4 [bar] lehet.
  5. Az épület alapfalán térszint alatti átvezetés előre gyártott, és tanúsított kivitelű legyen.
  6. Épületen belüli és a földben lévő fém vezetékek villamos szétválasztásáról gondoskodni kell.
  7. A villamos szétválasztás a vezeték szabadon szerelt szakaszában legyen.

3.2.1.5. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték struktúrája
A vezeték sugaras hálózati elrendezésű legyen (ne legyen körvezeték).

A térszint alatti vezeték nyomvonala:

  1. telekhatáron belül az épületre vonatkozó védőtávolságon belül arra merőleges, míg
  2. azon kívül az épület falával párhuzamos, vagy arra merőleges legyen.

3.2.2. Csatlakozó és / vagy fogyasztói vezeték épületen belüli nyomvonala

3.2.2.1. Általános előírások

A vezetéket úgy kell kialakítani és méretezni, hogy a tervezett állandósult, üzemszerű állapotban a csatlakozási nyomás a gázfogyasztó készülék névleges üzemi nyomásának feleljen meg (3.-1. sz. táblázat).

A vezeték nyomvonalát úgy kell megtervezni,- és védeni, hogy a vizsgálatok, a karbantartás, a gáz alá helyezés és az üzemzavar elhárítás biztonságosan elvégezhetők legyenek.

3.2.2.2. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül

A csatlakozó, és/vagy fogyasztói vezeték nyomvonala a lehető legrövidebb, a kötések száma a lehető legkevesebb legyen.

A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték lehet:

  1. az épület szerkezetein, falán, vagy attól független csőtartókon,
  2. falon belül burkolattal ellátva, vagy elvakolva csak az elosztói engedélyes valamint a cső gyártójának előírásai szerinti kivitelben és csak kisnyomású vezeték lehet (3.-2. sz. ábra szerint).  Az ilyen vezeték nyomvonalának azonosíthatóságát biztosítani kell.
  3. gázfogyasztó készülékek olyan szerkezetén, amelyek a gázvezetékre káros hőhatásoktól védettek,
  4. 0,8-nál nagyobb relatív fajsúlyú gázok vezetékeit jól szellőzött helyen szabadban szerelve kell elhelyezni, ha a padlócsatornába való szerelés elkerülhetetlen, akkor a csatornába fektetett vezetékeinél a csővezeték csatornáját homokkal kell feltölteni, vagy pedig a csatornába gázérzékelőket kell felszerelni, melyek gázszivárgás esetén vészjelzést adnak. Ha a gáz relatív sűrűsége 0,8-nál kisebb, megengedhető feltöltetlen csatornák létesítése is. A 0,8-nál nagyobb relatív fajsúlyú gázt szállító csővezetékeket talajszintnél mélyebb padozatú helyiségen (pince, alagsor) átvezetni csak a két végén szellőzőcsővel ellátott védőcső alkalmazásával lehet.
  5. A padlócsatorna jól szellőző legyen. Úgy kell kialakítani és helyezni, hogy abba üzemszerűen folyadék ne juthasson, az üzemzavar miatt bejutó folyadék pedig meghatározott helyre kifolyjon.

      A padlócsatorna-szakasz, amelyben fogyasztói vezeték van, legyen gáztömören elválasztott az olyan padlócsatorna-szakasztól, amelyben nincs gázvezeték. Üreges, túlnyomás nélküli közművezeték és erősáramú kábel a gázvezetéket tartalmazó padlócsatornában nem lehet, és azt csak védőcsőben keresztezheti.

A vezeték rögzítését és nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy abban káros mechanikai feszültség ne ébredjen.

A fogyasztói vezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően folyamatosan gondoskodni kell.

A csővezetékben alkalmazott mechanikai kötések a húzásnak ellenállóak legyenek.

A padlón vagy a falon átmenő csővezetéket a legrövidebb úton, kötések nélküli elemi csőszálakból kell átvezetni. A fal- vagy padlóüregen keresztülvezető csővezetéket csőhüvelyben (védőcsőben) kell elhelyezni.

Gondoskodni szükséges a csővezeték és a védőcső közötti gyűrűs tér egyik vagy mindkét oldali időtálló víz-tömör lezárásáról és a haszoncső védőcsőbe helyezése előtti korrózió elleni védelméről.

A vezeték nem helyezhető el:

  1. szellőző aknában,
  2. szellőzővezetékben,
  3. szellőző- és felvonógépházakban védelem nélkül,
  4. égéstermék elvezető berendezésben,
  5. égési levegő ellátó légjáratokban
  6. épület alatt földben,
  7. lakószobában, kivéve a fogyasztói vezeték,
  8. hűtőtérben, illetve hűtőhelyiségben,
  9. az életvédelmi célú helyiségben az abban elhelyezett gázfogyasztó készülék gázellátását biztosító fogyasztói vezeték kivételével,
  10. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú helyiségekben,
  11. a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben,
  12. olyan helyiségben, ahol a gázfogyasztó készülékek összes névleges hőterhelése nagyobb, mint 140 [kW], kivéve az azt ellátó, vagy a helyiség fűtését biztosító gázfogyasztó készülék fogyasztói vezetékét.
  13. A 400 [V]-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, ki-  

    véve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátása.

vissza a tartalomjegyzékhez