3.2.6. Gáznyomás-szabályozók

3.2.6. Gáznyomás-szabályozók

Jelen szabályozásnak megfelelő nyomásszabályozókat gázterhelésük és bemenő nyomásuk alapján a következők szerint osztályozzuk:

  • házi nyomásszabályozó, amelyeknek gázterhelése legfeljebb 40 [m3/h], bemenő nyomásuk legfeljebb 16 [bar],
  • egyedi nyomásszabályozó állomás, amelynek gázterhelése nagyobb, mint 40 [m3/h], de  legfeljebb

      200 [m3/h], bemenő nyomása kisebb, mint 100 [bar],

  • ipari nyomásszabályozó állomás, amelynek gázterhelése nagyobb, mint 200 [m3/h], és bemenő nyomása kisebb, mint 100 [bar]

A nyomásszabályozók megfeleltetése a vonatkozó szabványoknak

                                                  3.-4. sz. táblázat



Gázterhelés szerint

Q [m3/h]

Nyomás szerint [MOP]

Pb max ≤ 4 [bar]

4 [bar] < Pb max ≤ 16 [bar]

16 [bar] < Pb max ≤ 100 [bar]

Q ≤ 40

 

EN 12279

EN 12279

és EN 334

 

EN 12186 és EN 334

40 < Q ≤ 200

 

Q≤ 650

EN 12279

a III.-2. sz. ábra 1., 2. és 3. beépítési változatok esetén

 

EN 12186 és EN 334

200 < Q

EN 12186

3.2.6.1. Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások

A nyomásszabályozók elhelyezése

A vonatkozó szabvány a nyomásszabályozók elhelyezésére a 3.-5. sz. ábra szerinti sémákat írja elő.

3.-5. sz. ábra 

Nyomásszabályozó elhelyezések az MSZ EN 12279 szerint

Összhangban a szabvány előírásaival épületen kívül a nyomásszabályozó elhelyezhető:

  • telekhatáron kerítésben (3.-3. sz. ábra),
  • telekhatáron belül, lehetőleg annak közelében,
  • épület falán, vagy falába süllyesztve,
  • kapualjban (legfeljebb középnyomású) (3.-6. sz. ábra),
  • épületen belül legfeljebb középnyomású (külön feltételekkel a 3.-4. sz. ábra szerint), az épületen belül történő nyomásszabályozó elhelyezés esetén az elosztói engedélyes külön feltételeit is be kell tartani
  • épület lapos tetején,
  • épületen kívül földbe süllyesztve az elosztói/forgalmazói engedélyes technológiai utasítása szerint.

Az elosztói/forgalmazói engedélyes saját technológiájában a fentiektől eltérő elhelyezést is engedélyezhet.



3.-6. sz. ábra

Kapualjban elhelyezett házi nyomásszabályozó

Általános elhelyezési feltételek

  • Valamennyi nyomásszabályozónak, ami nem épületen belül kerül elhelyezésre, mechanikai és csapadék elleni védelemmel kell rendelkeznie (védőszekrény, védődoboz). Az épületben elhelyezett nyomásszabályozók mechanikai védelméről akkor kell gondoskodni, ha azok közlekedési útvonalba esnek, vagy egyéb mechanikai károsodásnak vannak kitéve.
  • Legfeljebb 5 szomszédos, de egy helyrajzi számú közös telken lévő felhasználónak lehet egy közös házi nyomásszabályozója (3.-7. sz. ábra), ha az ellátandó felhasználók ingatlana előtt nincs gázelosztó vezeték és az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek:
  • a házi nyomásszabályozó primer oldali vezetékébe közterületen egy fogyasztói főelzáró szerelvény, és minden fogyasztási hely előtt további egy-egy külön elzáró szerelvény van,
  • a nyomásszabályozó létesítési helyéről az engedélyes az előzetes tervezői egyeztetés alkalmával, vagy a szerződésben megállapodott,
  • a gázmérés fogyasztási helyenként és   
  • az egyes ingatlanokat ellátó csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték tulajdoni határai szerződésben rendezettek.



3.-7. sz. ábra

Közös házi nyomásszabályozó egy helyrajzi számú telken öt szomszédos, előkertes lakóépület gázellátására

Középnyomású házi nyomásszabályozók elhelyezése

  • Házi nyomásszabályozó kapualjban (3.-6. sz. ábra) és nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben (3.-4. sz. ábra) elhelyezve legfeljebb középnyomású lehet. A helyiség, amelyben a szabályozót felszerelik a földszinten, vagy alagsorban legyen. Épületen belüli határoló felületei legalább 1,5 [h] tűzállósági határértékűek legyenek. Szellőző az épület más helyiségei felé nem alakítható ki.
  • Az épületen belül elhelyezett házi nyomásszabályozó biztonsági membránnal rendelkezzen, vagy két fokozatú legyen és a membrántér a szabadba legyen kiszellőztetve a 3.-4. sz. ábrái szerint. Közvetlenül az épületbe belépés helyén közvetlenül hőre záró elzáró szerelvényt kell beépíteni. Az épületen belül az előzőek szerinti feltételekkel elhelyezett nyomásszabályozó és kapcsolódó gépészeti berendezéseinek telepítése során a külső elhelyezésű nyomásszabályozók nyílászárókhoz rendelt védőtávolságait nem kell alkalmazni. A nyomásszabályozó épületen belül történő elhelyezésénél a legfeljebb 100 [m3/h] névleges együttes gázterhelésű membrános gázmérők elhelyezésének követelményei szerinti feltételeket kell megtartani.
  • A középnyomású házi nyomásszabályozó külső határoló felülete és az épületek nyílászárói, illetve nyílásai között vízszintes vetületben legalább 1 [m] védőtávolság legyen (3.-4. sz. ábra). Nem vonatkozik ez az előírás az épületben elhelyezett nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezéseit tartalmazó közös használatú helyiségre és különálló helyiség épületen belüli határoló felületeire.
  • A középnyomású nyomásszabályozó kétfokozatú legyen, ha az utána következő gázmérő(k) épületen belül vannak elhelyezve.

Nagyközép nyomású házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások elhelyezése

  • Abban az esetben, ha a nyomásszabályozó elhelyezése a 3.-5. sz. ábra 2. és 3. számú módozata szerint történik, akkor  a válaszfalakat és cső valamint kábel csatornákat (amelyek kapcsolatban vannak a szabályozó elhelyezésére szolgáló zárt szekrénnyel, különválasztott helyiséggel) oly módon kell leszigetelni, hogy az esetleges gázszivárgás más térséget ne veszélyeztessen.
  • A 3.-5. sz. ábra 2. és 3. számú módozata szerinti elhelyezés esetén a szabályozót befoglaló szekrény, vagy térrész az épület többi részétől tűzálló kivitelű választófallal, mennyezettel legyen leválasztva.
  • A nyomásszabályozó elhelyezésére szolgáló helyiség bejárati ajtója a szabad felé kifelé nyíljon, nyitott állapotban rögzíthető legyen és alkalmas legyen zárt állapotban az illetéktelenek távoltartására. Az ajtó belülről kulcs nélkül nyitható legyen. Az előtte lévő nyílt tér felé vezető utakat mindig szabadon kell hagyni. Az ajtó(k) és szellőző nyílások a nyitható ablakoktól, ajtóktól, valamint egyéb épületek nyílásaitól biztonságos távolságra legyenek Más zárt tér felé nem lehet nyílásuk.
  • A nyomásszabályozó háza (szekrénye) a szabadlevegő felé közvetlenül kiszellőztetett legyen. A szellőzőnyílásokat eltakarás elől védeni kell. A hivatkozott ábra 2. sz. módozata esetén a szabályozó helyiségének padozata antisztatikus és szikrát nem adó burkolatú legyen.
  • A 3.-5. sz. ábra 5. sz. módozata szerinti beépítésénél, ahol nem lehetséges a közúti forgalom előli elzárás, az akna fedlap a terhelésnek feleljen meg. A víz behatolását meg kell akadályozni.
  • Egyedi nyomásszabályozó állomások különálló, nem emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben is elhelyezhetők.
  • Egyedi nyomásszabályozó állomás épület lapos tetején történő elhelyezés esetén a tetőszerkezet megfelelő szilárdságú legyen. A belépő oldali gázvezetékben épületen kívül, térszinten, kezelési magasságban szakaszoló szerelvényt kell beépíteni. A nyomásszabályozó állomás villámvédelmét a vonatkozó szabvány szerint kell biztosítani.
  • Nagyközép nyomású házi nyomásszabályozóról ellátott gázmérő épületen belül nem helyezhető el.

Ház nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások gépészeti követelményei.

Valamennyi nyomásszabályozó legalább a következő szerelvényeket tartalmazza (a gáz áramlási irányában felsorolva):

  • elzáró szerelvény, (ha épületen belül van a szabályozó, akkor épületen kívül is legyen elzáró szerelvény),
  • szűrő,
  • automatikus működésű biztonsági gyorszár (100 [mbar]-nál nem nagyobb bemenő nyomású szabályozó – általában készülékszabályozó – esetén túlnyomás elleni védelemre nincs szükség),
  • nyomásszabályozó készülék, (monitor szabályozás esetén egy darab hibára nyitva maradó és egy darab hibára záró),
  • biztonsági lefúvató (kivéve a monitorszabályozást).

A kompakt és a házi nyomásszabályozókhoz kerülővezetéket nem szabad létesíteni. Az egyedi nyomásszabályozó állomások bemenő- és szabályozott oldali (elmenő) csőszakaszába a szabályozott gáznyomást mérő műszert kell beépíteni.

Az egyedi nyomásszabályozó állomás szabályozott oldali szerelvényei közé elzáró szerelvényt is be kell építeni.

Egyedi nyomásszabályozók esetén kerülő vezeték csak 16 [bar]-nál nagyobb bemenő nyomású szabályozóknál alkalmazható.

Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások kibocsátási forrásainak zónabesorolása

Középnyomású házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások esetén robbanásveszélyes övezetet nem értelmezünk, helyette a 3.-4. sz. ábra szerinti távolságokat védőtávolságokként kell értelmezni és ezen távolságokon belüli térrészben nem kell a vonatkozó szabvány24 szerinti feltételeket biztosítani..

A nagyközép nyomású házi nyomásszabályozó és egyedi nyomásszabályozó állomás szekrényének, helyiségének belső tere robbanásveszélyes (RB) 2-es zónába tartozik a vonatkozó szabvány szerint .

Az (RB) 2-es zóna a szabályozót tartalmazó védőszekrény határoló felületétől vízszintesen minden irányban és függőlegesen lefelé mérve 1 [m], függőlegesen felfelé 1,5 [m]-ig terjed ki (3.-4. sz. ábra). Ezen övezeten belül nem lehet nyílászáró, vagy olyan elektromos berendezés, gyújtóforrás, amely nem elégíti ki a szabvány és a vonatkozó jogszabályokelőírásait. Amennyiben a biztonsági szerelvények működési sorrendje: biztonsági lefúvató, majd gyorszár, abban az esetben a zóna kiterjedésének méreteit a tervezőnek egyedileg kell meghatározni.

Az épületen belül elhelyezett - legfeljebb középnyomású, alsó- és felső nyomáshatárolással, és biztonsági lefúvatóval ellátott - nyomásszabályozó lefúvató csonkját csővezetéken ki kell vezetni a szabadtér olyan részére, ahol a csővégződés - vízszintesen és lefelé mért 1 [m]-es, valamint függőlegesen felfelé mért 1,5 [m]-es - körzetében  nyílászáró, vagy nem RB védettségű villamos berendezés nincs, és a szabad kiszellőzésnek nincs akadálya.

A védőmembránnal rendelkező házi nyomásszabályozó lefúvató vezetékét nem szükséges kivezetni.

Egyen-potenciálra kapcsolás

Gondoskodni kell a fémesen kapcsolódó szerelvények, csővezetékek egyen-potenciálra hozásáról

3.2.6.2. Ipari nyomásszabályozó állomások

Általános követelmények

Ezeket a nyomásszabályozó állomásokat a vonatkozó szabványok előírásainak betartásával kell tervezni, gyártani, telepíteni és üzemeltetni.

A tervezéskor meg kell határozni:

  • a szabályozó állomás elhelyezési feltételeit,
  • az állomás elrendezését,
  • a helyszín biztonsági követelményeit,
  • a környezeti és közeg hőmérséklet határokat.

a) A helyszín kialakítása

A nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezéseinek elhelyezésére szolgáló létesítmény (épület, lemezszekrény, akna, fél szabadtér, süllyesztett kivitel) feleljen meg a vonatkozó szabványelőírásainak.

A gáznyomás-szabályozó állomást úgy kell kialakítani, hogy oda illetéktelen személyek ne léphessenek be, azt a létesítményen kívülről származó veszélyes hatások ne érhessék.

A dohányzást és egyéb gyújtóforrás használatát jól látható jelöléssel meg kell tiltani.

A vészhelyzetben hívható telefon számot tartalmazó táblát jól látható helyen kell elhelyezni.

A létesítés helyszíne legyen elegendően nagy a berendezések elhelyezéséhez, valamint a karbantartási munkák végzéséhez.

Szilárd burkolattal ellátott megközelítési útvonalat kell biztosítani a létesítmény megközelítésére, és a létesítményen belül a karbantartáshoz.

Meg kell határozni a vészkijáratok kialakításának szükségességét és indokoltságát.

A létesítmény határait, a veszélyes terület nagyságát a jelen előírás „Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása” című alpontja és a 7.3. sz. melléklet szerint kell meghatározni.

Az ipari nyomásszabályozó állomások berendezései vagy annak részei elhelyezhetők szabad térben, tető

alatt, vagy zárt térben. A zárt téri létesítmények a következő kategóriákba sorolhatók:

  • önálló épületben elhelyezett állomás,
  • szekrényben elhelyezett állomás,
  • más célra szolgáló épület egy részében, vagy más célra szolgáló épületen belül elhelyezett állomás,
  • föld alatt elhelyezett állomás.

4 [bar]-nál nagyobb MOP esetén az állomás számára külön elkülönített teret kell kialakítani.

A nyomásszabályozó elhelyezésére szolgáló helyiség bejárati ajtója a szabad felé kifelé nyíljon, nyitott állapotban rögzíthető legyen és alkalmas legyen zárt állapotban az illetéktelenek távoltartására. Az ajtó belülről kulcs nélkül nyitható legyen. Az előtte lévő nyílt tér felé vezető utakat mindig szabadon kell hagyni. Az ajtó(k) és szellőző nyílások a nyitható ablakoktól, ajtóktól, valamint egyéb épületek nyílásaitól biztonságos távolságra legyenek. Más zárt tér felé nem lehet nyílásuk.

A nyomásszabályozó háza (szekrénye) a szabadlevegő felé közvetlenül kiszellőztetett legyen. A szellőzőnyílások teljes szabad felülete legalább a padlófelület 1%-a legyen. A szellőzőnyílások a külső falban, a talajszinthez és a tetőhöz közel kell elhelyezni, és közöttük a fal mentén egyforma távolság legyen. A szellőzőnyílásokat eltakarás elől védeni kell. A szabályozó helyiségének padozata antisztatikus és szikrát nem adó burkolatú legyen.

A szabályozó helyiség fűtésére csak olyan fűtőberendezés alkalmazható, amelynek az égési tere el van zárva a szabályozó helyiség légterétől és felületi hőmérséklete a 350 [°C] hőmérsékletet nem lépi túl.

Aknában elhelyezett nyomásszabályozó állomások szellőzőnyílásait egymással szemközti sarkokon kell elhelyezni és az egyik szellőzőjáratot kéményszerűen kell kialakítani. Az akna alján szívó zsompot kell kialakítani.



b) Gépészeti követelmények

A nyomásszabályozó állomás kialakítása olyan legyen, hogy:

  • a tervezett körülmények között biztosítsa a tervezett üzemviteli feltételeket,
  • védje meg a csatlakozó vezetéket és fogyasztói berendezést a káros túlnyomásoktól,
  • legyen az állomáson kívül (belépő és kilépő oldalon) szakaszoló szerelvény,
  • a kilépő oldali elzáró szerelvény előtt – a monitor szabályozó kivételével – legyen beépített biztonsági szelep   és kézi lefúvató vezeték.
  • Mind a belépő oldalon, mind a szabályozott oldalon nyomásmérő és nyomásregisztráló műszer legyen felszerelve.

c) Nyomáshatároló rendszerek

A nyomásszabályozó állomást a szabályozott (kimenő) oldali nyomás beállított értéken való tartása céljából nyomáshatároló biztonsági rendszerrel kell felszerelni a következő esetekben:

  • Nincs szükség biztonsági rendszerre, ha a MOP bemenő oldali ≤ MIP kimenő oldali vagy MOPbemenő oldali ≤ 100 [mbar],
  • Önálló nyomáshatároló rendszert kell alkalmazni, ha MOPbemenő oldali >MIP kimenő oldali,
  • Önálló nyomáshatároló rendszert, és második berendezést kell alkalmazni,

      ha MOPbemenő oldali - MOP kimenő oldali > 16 [bar] és MOPbemenő oldali > STP kimenő oldali

d) Zajszabályozás, zajszint

A nyomásszabályozó állomást úgy kell kialakítani, hogy az feleljen meg a vonatkozó rendeletnek is.

e) Szellőzés

A zárt térben - épületben, lemezszekrényben, föld alatt  (föld alatti elhelyezéshez az elosztói engedélyes külön engedélye szükséges) - elhelyezett gáznyomás szabályozó állomás helyiségét nyílásokon keresztül közvetlenül a nyílt légtér felé szellőztetni kell. A szellőzőnyílások teljes szabad keresztmetszete legalább akkora legyen, mint a padló felület 1%-a. A hatásos szellőzés érdekében alsó és felső szellőzőket kell beépíteni lehetőség szerint a helyiség egymással szemközti szabaddal határos falába. Az aknában (föld alatt) elhelyezett nyomásszabályozó állomások szellőzőnyílásait vagy az egymással szembeni sarkokon, vagy a kiemelt akna fedlap szegélyét kísérő körbefutó réssel, vagy szellőző vezetékkel kell biztosítani. A szellőzést úgy kell méretezni, hogy az legalább a helyiség térfogatának óránkénti ötszöröse legyen.

                  

f) Szellőzővezetékek kialakítása

A szellőző vezetéket úgy kell kialakítani, hogy annak szabadtéri végződése csapadéktól védve legyen.

A meghatározott célú szellőzővezetékeket és a nyomásmentesítő vezetékeket nem szabad egy fejcsőben egyesíteni a lefúvató vezetékekkel.

g) Az állomások villamos berendezésével szemben támasztott követelmények

Nyomásszabályozó állomás területén belül elhelyezett villamos berendezések legalább a „2”-es zónának megfelelő védelemmel rendelkezzenek, robbanásveszélyes zónáikat ezen fejezet „Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása” című alpontja és a 7.3. sz. melléklet szerint kell meghatározni. Az alkalmazni kívánt villamos gyártmányokat a vonatkozó szabvány szerint kell megválasztani.



h)  Villám- és érintésvédelem

A kiviteli tervdokumentációban külön tervfejezetben kell meghatározni az alábbiakat:

  • a villámvédelem megoldását
  • az érintésvédelem megoldását kábelek és villamos vezetékek túlfeszültség elleni védelmét;
  • elektronikus készülékek esetén a túlfeszültség elleni finomvédelmi egységekkel történő kiegészítést;
  • a villamosan vezető részegységek villamos összekötését és a földelő vezetékhez történő csatlakoztatását;
  • a villamos energiaforrás földelése, a műszerek földelése és a katódos védelem rendszere közötti kölcsönhatás kizárását.

i) Az állomások tűzvédelme

Az állomás tűzvédelmét a vonatkozó előírások szerint kell kialakítani.

j) Katódos védelem és villamos szigetelés

A csővezetékek katódos védelme esetén gondoskodni kell a nyomásszabályozó állomás bemenő- és kimenőoldali csővezetékeinek villamos leválasztásáról.

k) Egyesített gáznyomás szabályozó és mérő állomások

Az egyesített nyomásszabályozó és mérőállomásokra a vonatkozó szabvány szerinti kiegészítő követelményeket kell alkalmazni.

A tervező a gázmérő csatlakozását, teljesítményét és típusát, valamint a nyomásszabályozó típusát és annak üzemvitel szempontjából szükséges szerelvényezését, illetve védelmét a csatlakozó vezeték üzembe helyezési munkáinak feltételeit az engedélyessel előzetesen egyeztetni köteles.

Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása

A tervezőnek a nyomásszabályozó állomások tervezésekor a vonatkozó szabvány alapján olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy normál üzemben robbanóképes légtér ne alakulhasson ki. A szabvány nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a robbanásveszélyt üzemzavar (pl.: csővezeték törése) okozza.

A nyomásszabályozó állomás normál üzemi körülmények között zárt rendszert képez. Környezetét nem veszélyezteti.

A nyomásszabályozó állomás biztonsági gyorszárának felső zárási nyomását és a biztonsági lefúvató nyitási nyomását úgy kell megtervezni és az üzembe helyezéskor beállítani, hogy a megengedett felső érték elérésekor először a gyorszár zárjon, majd a beállított nyitónyomás esetén nyisson a lefúvató szelep.  A biztonsági lefúvató vezetékek átmérője legfeljebb DN 50 (2") legyen.

A felsorolt feltételektől eltérő kivitelű nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáit egyedileg kell meghatározni.

 a) Kibocsátó források zónabesorolása

A kibocsátó forrásokat elhelyezkedésük alapján két csoportba soroljuk:

  • Zárt téri,
  • Szabad téri.

A vonatkozó szabvány szerinti besorolási eljárást követve meg kell határozni:

  • a kibocsátó forrást,
  • a kibocsátás mértékét és fokozatát,
  • a szellőzés fokozatát,
  • az elárasztási zóna típusát,
  • az elárasztási zóna kiterjedését,
  • és a fennmaradási időt.

b) Zárt térben található kibocsátó források zónabesorolása

Kibocsátó források

Normál üzemben a nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezésein gázszivárgás, vagy gázkibocsátás nem fordulhat elő. Zárt téri kibocsátó források a szekrény belsejében lévő oldható csőkötések és impulzuscső szerelvények lehetnek.

 Kibocsátás mértéke és fokozata

  • Folyamatos fokozatú kibocsátás: Folyamatos vagy várhatóan hosszú időtartamig tartó  kibocsátás.
  • Elsőrendű fokozatú kibocsátás:  Olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan
  • rendszeresen, vagy esetenként előfordul.
  • Másodrendű fokozatú kibocsátás: Olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan nem fordul elő, ha előfordul, akkor valószínűleg ritkán és rövid időtartamban.

Az oldható csőkötések és impulzuscső szerelvények normál üzemben nem szivárognak, nem bocsátanak ki gázt. A levegőbe csak szűrőbetét cserénél vagy gáz alatti munkavégzés esetén kerülhet gáz, ennek veszélyességi zónáit és a munkavégzés körülményeit a karbantartási technológiában kell szabályozni.

A nyomásszabályozó állomás belsejében lévő kibocsátó források fokozata másodrendű, mert normál üzemben várhatóan nem fordul elő kibocsátás, ha előfordul, akkor valószínűleg ritkán és rövid időtartamra.

c) A szellőzés fokozatai

A szellőzés fokozata „közepes”, mert szabályozza a koncentrációt, olyan stabil állapotot biztosítva, amelyben a koncentráció és zónahatáron kívül folyamatos kibocsátás esetében is az ARH 20 [%]-a alatt van, és ahol a kibocsátás megszűnése után nem marad fenn jelentős mennyiségű robbanóképes gázközeg.

d) A szellőzés típusa

A szellőzés típusa „természetes szellőzés”.

  • Szellőző felületek nagysága a zárt tér alapterületének legalább 1 [%]-a legyen.
  • A szellőzők úgy helyezkedjenek el, hogy a zárt tér teljes mértékű átszellőzését biztosítani tudják. 
  • A teljes szellőző keresztmetszet felét kitevő szellőző felület a zárt tér alsó szintjén, míg a másik felét a zárt tér felső szintjén kell elhelyezni.
  • A szellőzőnyílásokat nem hagyhatja el az ARH 20 [%]-nál magasabb koncentrációjú gázközeg normál üzemben.

e)   A szellőzés üzembiztonsága

A szellőzés üzembiztonsága „jó”, mert a szellőzés gyakorlatilag folyamatos.

  • Föld alatti aknába telepített nyomásszabályozó állomás esetén a nyitható akna fedlapja és az akna pereme között körbefutó rést, vagy szellőzővezetéket kell kialakítani a szellőzés biztosítására.
  • Földbe süllyesztett kombinált gáznyomás-szabályozó állomás esetén a szellőzés megfelelőségét a tervezőnek számítással kell igazolnia.

f) A nyomásszabályozó állomások elárasztási zóna típusa

A zóna típusa: „2”-es, mely olyan térség, amelyben normál üzemben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordul elő, és ha mégis előfordul, akkor várhatóan csak ritkán és csak rövid ideig marad fenn.

A gyártói karbantartási utasításokban meghatározott karbantartási ciklusok közötti időtartamban és normál üzemi körülmények között a tömörség alapkövetelmény.

g) Az elárasztási zóna kiterjedése

  • A gépészeti berendezéseket magába foglaló zárt - de természetes szellőzéssel rendelkező - légtér teljes térfogata az elárasztási zóna.
  • A megfelelő – „közepes” - szellőzés mellett a zárt teret 2-es zónába kell sorolni.
  • A szellőzőnyílások környezetében robbanásveszélyes zóna nem értelmezhető.

A fennmaradási idő meghatározása

Csak gáz kiáramlással járó üzemzavar, vagy karbantartás esetén értelmezhető a fennmaradási idő.

Az állomások szabadtéri környezetének besorolása

a) Kibocsátó források

  • Normál üzemben a nyílt térben lévő szerelvények és kötéseik gáztömörek, ezért a körülöttük lévő térben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordulhat elő.
  • A körülöttük levő térség nem robbanásveszélyes térség.
  • Üzemzavari állapotnak (nem normál üzemi körülménynek) kell tekinteni a lefúvató működését.
  • Szabadtéri kibocsátó forrásnak kell tekinteni a nyomásszabályozó állomás lefúvató vezetékének a szabad térbe kivezetett végét.

b) Az elárasztási zóna kiterjedése

A zóna kiterjedését és méretét a 3.-5. sz. táblázatban megadott kibocsátási mértékek szerint kell meghatározni. A zóna méretek értelmezése az 3.-8. sz. ábrán látható.

Amennyiben a lefúvató kibocsátási értékei nem egyeznek a táblázat gázkibocsátási értékeivel, úgy a hozzá legközelebb eső eggyel nagyobb gázkibocsátási értéket és az ehhez tartozó zónaméreteket kell alkalmazni.

A lefúvatón kibocsátott gáz tömegáram és a lefúvató cső méretének függvényében a robbanásveszélyez zóna méretei:



LEFÚVATÓ VEZETÉK KÖRÜLI ROBBANÁSVESZÉLYES ZÓNA MÉRETEI

Biztonsági lefúvató max. gázkibocsátása  [kg/s]

Lefúvató cső átmérője a kilépési helynél

Henger alakú zónarész magassága: H [m]

 

DN 25

DN 32

DN 40

DN 50

 

 

Henger alakú zónarész sugara: R [m]

 

0,005

1,8

2,2

2,5

3

7,2

0,01

1,8

2,2

2,5

3

9,1

0,02

1,8

2,1

2,5

3

11,4

0,04

2,3

2,3

2,4

3

14,4

0,08

2,8

2,8

2,8

2,9

18,1

Kibocsátási pont alatti zónarész sugara: r1 [m]

1

1,2

1,4

1,6

 

3.-5. sz. táblázat

                               

                                         3.-8. sz. ábra                                                              3.-9.sz. ábra 

A nyomásszabályozó állomás lefúvató csöve körül kialakuló              A lefúvató vezeték végződésének  alakja

robbanásveszélyes zóna méretei          

A zónaméretek és a lefúvatás jellege akkor megfelelő, ha a lefúvató vezeték végén nincs olyan szerelvény elhelyezve, amely a függőlegesen felfele irányuló kiáramlást akadályozná. A kiáramlási pont magassága a környező térszinttől legalább 3 [m] magasan legyen. A lefúvató vezeték végződésének a kialakítása a 3.-9. sz. ábra szerint legyen.

c)  Nyomásszabályozó állomás besoroláshoz szükséges dokumentáció

Nyomásszabályozó állomás robbanásveszélyes térségének meghatározását és besorolását olyan személy végezheti, aki ismeri az éghető anyagok, a technológiai folyamat és a berendezések tulajdonságait. Szükség szerint konzultálnia kell biztonságtechnikai, villamos és más műszaki szakemberrel.

A besorolást a tervdokumentációnak kell tartalmaznia.

A térség-besorolási folyamat során a lépéseket megfelelően dokumentálni kell.

Ki kell tölteni az alábbi adatlapokat:

- éghető anyagok listája és tulajdonságai (3.-6. sz. táblázat),

- kibocsátó források listája.

A térség-besorolási dokumentumnak tartalmaznia kell az alaprajzokat és homlokzatrajzokat, melyek mutatják a zónák típusát és kiterjedését.

A robbanásveszélyes zónák kiterjedésére az alábbi szimbólumokat kell alkalmazni:

                

  "0"-ás zóna  "1"-es zóna  "2"-es zóna



Éghető anyag

Relatív sűrűség

Gyulladási hőmérséklet

Megnevezés

Összetétel

Lobbanás-pont

 Sűrűség [kg/m3]

ARH [Térfogat %]

Földgáz (metán)

CH4

< 0 [°C]

0,033

5

0,6

> 300 [°C]

3.-6. sz. táblázat

vissza a tartalomjegyzékhez