3.3. TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK PÉBÉGÁZ ÜZEMŰ GÁZBERENDEZÉSEK ESETÉN

3.3. TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK PÉBÉGÁZ ÜZEMŰ GÁZBERENDEZÉSEK ESETÉN

A tervezés során általában a 3. pont előírásait kell teljesíteni. Jelen fejezet az ezektől való eltéréseket tartalmazza. (A fejezethez tartozó magyarázó ábrák az 7.1. sz. melléklet 7.1.2. sz. pontja szerinti a 7.1.2.1., 7.1.2.2., 7.1.2.3., 7.1.2.4. és a 7.1.2.5. számon találhatók.)

3.3.1. Csatlakozó vezetékek egyedi követelményei

3.3.1.1. A csatlakozó vezeték méretezése

      • A csatlakozó vezeték anyaga, minősége, méretválasztéka (megegyezik a 3.-3. sz. táblázatban közölt csőanyagokkal és beépítési körülményekkel)
      • Csatlakozó vezeték anyagául pébégáz szállítására jogszabálynak, szabványoknak megfelelő egyéb anyagok is választhatók, ha megfelelőségüket bizonylattal igazolták.
      • A folyadékfázisú csatlakozó vezeték átmérője

           

A vezetékátmérő (3.-7. sz. táblázat) sztatikus feltöltődésre is megfelelő, ha benne az átlagos áramlási sebesség kisebb az alábbi értékeknél:

 3.-7. sz. táblázat

Vezeték névleges átmérő

3/8”

½”

¾”

1”

Áramlási sebesség [m/s]

0.6

1.0

1.0

1.5

Eltérő átmérőjű vezetéket a folyadékszállítás áramlási ellenállásának figyelembevételével méretezni kell. Az ellenőrzést el kell végezni sztatikus feltöltődésre is, a vonatkozó szabványoknak megfelelően.

d) A gázfázisú csatlakozó vezeték átmérője

A vezetéket a szabvány alapján szükséges méretezni.

A számított nyomásesés a belépő névleges vezetéknyomás 10 [%]-át nem haladhatja meg.

A névleges vezetékátmérőt (DN) a szabvány alapján történő méretezéstől eltérően a 3.-8. sz. táblázat, valamint a beépített idomok és szerelvények egyenértékű csőhosszai 3.-8. sz. táblázatban foglalt értékeinek figyelembe vételével - az átvitt tömegáram ismeretében – is meg lehet határozni. Alkalmazható a 7.10. sz. mellékletben lévő számítás.

3.-8. sz. táblázat

 

Bemenő nyomás 0,75 [bar]

Bemenő nyomás 30 [mbar]

Névleges

átmérő

DN

10

15

20

25

32

15

20

25

32

40

50

Csőhossz [m]

Tervezett tömegáram [kg/h]

10

12

33

68

120

222

4

8

14

30

44

85

20

8

23

49

85

158

2

5

9

19

28

54

30

7

19

40

69

129

2

4

8

15

23

44

40

6

16

34

59

112

2

4

7

14

20

39

50

5

14

31

53

100

1

3

6

11

17

33

75

5

12

25

44

81

1

2

5

9

14

27

100

4

11

22

38

70

1

2

4

8

12

23

125

4

9

19

34

63

1

2

4

7

11

21

150

3

9

18

31

58

1

1

3

6

9

16

A szelep, ív, könyök, egál-T, szűkítő egyenértékű csőhosszait darabonként azonosnak kell venni a 3.-9. sz. táblázat szerint.

3.-9. sz. táblázat



Névleges csőátmérő DN

20

25

32

40

50

Egyenértékű csőhossz [m/db]

1

1

2

2

3

3.3.1.2. A csatlakozóvezeték kialakítása

A csatlakozóvezeték nyomvonalának és tartozékainak megválasztásakor a tervezőnek figyelemmel kell lennie a forrásoldalt biztosító pébégáz tartályra vonatkozó rendelet alapján kiadott Nyomástartó Létesítmények Biztonsági Szabályzata és a jelen előírás kapcsolódó szabályainak betartására, az abban meghatározott tilalmakra és korlátozásokra.

  • Több pébégáz tartályra csatlakozó töltő- és elvételi vezetékek kialakítása olyan legyen, hogy kezelői mulasztás esetén se forduljon elő valamelyik tartály túltöltődése.
  • A pébégáz tartályról a csatlakozóvezeték záró szerelvénnyel leválasztható legyen.
  • A pébégáz tartályhoz csatlakozó vezeték feszültségmentes csatlakozásáról gondoskodni kell. 
  • A vezeték tervezésénél a tervező vegye figyelembe a tervezési nyomáson túl a járulékos erők hatásait is.
  • A folyadékfázisú vezeték minden bezárható és kiszakaszolható szakaszába hőtágulási lefúvató szelepet (HLF) kell beépíteni, melynek nyitónyomás értéke, ha a vezetékben nincs nyomásfokozó szivattyú 15.6 [bar], szivattyús rendszernél 25 [bar] legyen. Csatlakozó mérete a 3.-10. sz. táblázat szerint.

3.-10. sz. tábláza



A bezárt folyadéktérfogat [dm3]

A HLF csatlakozó menetmérete

V £ 2

3/8”

4 ³ V ³ 10

½”

V  ³ 10

¾”

  • A folyadékfázisú vezetékek bezárható és kiszakaszolható szakaszába beépített hőtágulási lefúvató szelep kibocsátása 1-es zónát eredményez, melynek kiterjedését és alakját a tervezőnek a vonatkozó szabvány  alapján kell meghatároznia.
  • Folyadékfázisú csatlakozó vezeték kizárólag acél anyagú lehet.
  • Az acél anyagú csatlakozó vezeték térszint alatti szakaszában csak hegesztett kötés alkalmazható.

3.3.1.3. A csatlakozó vezeték nyomvonala

Pébégáz csatlakozó vezeték tartozékainak védőtávolságát a tervező a robbanásveszélyes övezet határának kiszámításával, azzal azonos méretűre határozza meg.

  • A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és épület vagy építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól olyan távolságra legyen, amely lehetővé teszi a létesítéssel, az üzemeltetéssel és a karbantartással kapcsolatos biztonságos munkavégzést, valamint a munkák közben az állagmegóvást.
  • A szerelést igénylő elemek esetében a szerelési pontok hozzáférhetőségét minden esetben biztosítani kell.
  • A csatlakozó vezetéket, az alábbi védőtávolságok betartásával kell vezetni. Kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg (3.-11. sz. táblázat).

3.-11. sz. táblázat



Nyomásfokozat

 

Védőtávolság épülettől

[m]

Védőtávolság üreges, túlnyomás nélküli közműtől vagy műtárgytól

[m]

Kisnyomás

2 (1)

1 (0,5)

Középnyomás

4 (2)

2 (1)

Nagyközép-nyomás

5 (2,5)

2 (1)

A zárójeles távolságok az alkalmazni kívánt műszaki megoldással elérhető egyenértékűség igazolása mellett tervezhetők.

3.-12. sz. táblázat

A névleges átmérő és a névleges

üzemi nyomás szorzata

[m · kPa]

Védelem

Védőtávolságok  [m]

tömegeket befogadó épülettől

egyéb épülettől

üreges, túlnyomás nélküli közműtől vagy műtárgytól

egyéb közműtől

erősáramú kábeltől

vasúti vágánytól vagy más célú villamos vágánytól

ipari nem villamos vágánytól

fák törzsétől

2-ig

nincs

3

2

1,5

1

1

3

2

2

egyszerű

2

1

1

0,5

2 felett 50-ig

nincs

5

3

2

1

1

4

2

2

egyszerű

3

2

1

0,5

50 felett 100-ig

nincs

9

5

2

1

1

5

2

2

egyszerű

5

3

1

0,5

100 felett

nincs

12

9

3

2

2

7

2

2

egyszerű

6

5

1,5

1

A védőtávolságon belül (3.-12. sz. táblázat) nem szabad:

  • a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet végezni, illetve ilyen létesítményt emelni,
  • építési tevékenységet végezni,
  • tűz-, vagy robbanásveszélyes anyagokat tárolni,
  • tűz- és robbanásveszélyes tevékenységeket végezni,
  • tűzet gyújtani,
  • anyagokat, tárgyakat elhelyezni, tárolni, felhalmozni,
  • 0,8 [m]-nél mélyebb gödröt, vagy árkot létesíteni,
  • a 0,4 [m]-nél mélyebben talajt művelni,
  • a mélyfúrási tevékenységet végezni,
  • fákat, bokrokat, cserjéket ültetni.

3.3.2. A csatlakozóvezetékek tartozékainak követelményei

3.3.2.1. Általános követelmények

  • A csatlakozóvezeték tartozékai kizárólag a vonatkozó rendeleteknek megfelelően gyártott, „CE” jellel és az ehhez tartozó gyártói tanúsítványokkal rendelkező berendezések lehetnek, melyek gázzal érintkező részei pentán állóak, nyomásálló részeinek anyaga pébégázra alkalmas hidegütőmunka értékekkel rendelkezik, és a tervezési nyomásnak megfelel. Az elzáró szerelvények minimális zárónyomása biztosítja a tervezett üzemállapotnak megfelelő zárást.
  • Beépítés tervezésekor a szerelési távolságot és az adott veszélyforrástól mért védőtávolságot be kell tartani. A szerelési távolság és a védőtávolság kialakításánál a használatra és a karbantartásra vonatkozó gyártói előírásokat ki kell elégíteni.
  • Pébégáz csatlakozó vezeték tartozékainak védőtávolságát a tervező a robbanásveszélyes zóna határainak és a veszélyt jelentő mechanikai hatások forrásainak távolsága figyelembevételével úgy határozza meg, hogy a védőtávolság az egyes zónák és hatások távolságának burkológörbéje, ha a zónahatárok egymást 0,5 [m]-nél jobban megközelítik, egyébként egyedi védőtávolságok keletkeznek. A mechanikai veszélyt jelentő források: pl. dőlésveszélyes fák és oszlopok, járműforgalom, anyagrakodás és tárolás, tűzveszélyes tevékenység stb.
  • Ha a kibocsátóforrás (tartozék) zónája tér- illetve padlószint alatt lévő területet érint, a zóna alakját és méretét a zárttérre vonatkozó számítás szerint kell meghatározni. Szabadtérre vonatkozó számítást kell alkalmazni, ha a mélyedés alacsonyabban fekvő szabadtérbe kiszellőztetett. A számított zónára a kockázatot a vonatkozó szabvány alapján értékelni kell, és az elfogadható kockázatot adó biztonsági intézkedéseket meg kell adni. Nem kell kockázatot értékelni, ha gázkoncentráció jelző berendezést alkalmaznak, és gázérzékelőt terveznek a mélyedésbe, ami az alsó robbanási határkoncentráció (ARH) 20%-ánál vészjelzést ad az üzemeltetőnek és ARH 40 [%]-nál a gyújtóforrásként számításba vehető elektromos berendezéseket feszültség mentesíti, illetve olyan befúvásos mesterséges szellőztetést indít, amely mellett a légcsere szám nagyobb, mint 10.
  • A vészszellőző berendezés szerkezetileg és működés szempontjából független legyen a helyiség szellőző rendszerétől.
  • Az égési és az üzemi szellőztető levegő be- és kivezetésére a szabadból nyíló, illetve a szabadba vezető nem éghető anyagú csatornát vagy nyílást kell kialakítani, melynek szabadba nyíló végén zsalu huzalháló vagy rács legyen.
  • Ha a szellőztető levegő útvonalán szabályozó vagy záró szerkezet van, akkor biztosítani kell, hogy a szerkezet záró irányú elmozdulása esetén a gázfogyasztó készülék ne legyen üzemeltethető.
  • A fogyasztói vezetékben elhelyezett automatikus záró szerelvény zárt állapotban legyen, ha a szellőző berendezés nem üzemel, illetőleg zárjon le, ha a berendezés üzem közben meghibásodik.
  • A pébé gázellátásánál alkalmazott csatlakozó vezetékek és tartozékaik általános elrendezése a 7.2. sz. melléklet  7.2.1.1., a 7.2.1.2, a 7.2.1.3., a 7.2.1.4. és a 7.2.1.5. sz. ábrák szerint.

3.3.2.2. Nyomásszabályozó berendezések

Pébégáz ellátó rendszerekben a következő, egybeépített egységekkel kialakított nyomásszabályozók alkalmazandók:

  • szűrő,
  • felső-, és az engedélyes által előírt esetben alsó nyomáshatáron záró gyorszár,
  • biztonsági lefúvató.

A nyomásszabályozó egy- és kétfokozatú lehet. Kétfokozatú kivitelben – ha a két fokozat nem egybeépített- az első fokozat nagyközép nyomásfokozatról (15,6 [bar]) középnyomásra (0,5 [bar]), a második fokozat középnyomásról kisnyomásra (30, 50, 100 [mbar]) szabályoz.

Általános követelmények a nyomásszabályozó beépítésekre vonatkozóan

  •    A szabályozó primer csatlakozó vezetéke a tartályra vagy a cseppleválasztóra lejtsen, és minimális gáztérfogatú legyen. Átmérője a szabályozó csatlakozó méretének megfelelő legyen.
  • Nyomásszabályozó szabadban, szekrényben vagy épületben talajszint fölött helyezhető el. Épületben történő elhelyezés esetén a szabályozó szellőzőnyílását azonos átmérőjű csővezetékkel a szabadba kell vezetni.
  •   A szabályozó szellőzőnyílása – kivezetésnél a szellőzőcső vége - elsőrendű kibocsátó forrás, 1-es zónát eredményez, melynek méretét és alakját a tervezőnek meg kell határoznia.
  • Az üzemelő szabályozó mellett a primer oldalra rányitott tartalék is kiépíthető. A tartalék szabályozó beállítási értéke az üzemelőtől lefelé az osztálypontosság  pozitív tűrésénél + 1 [%]-kal térjen el.
  •    A szabályozó szekunder oldaldali vezetékszakaszára min. 5 x DN távolságra feszmérő és lefúvató elzáró szerelvény tervezendő.
  •   50 [kg/h] anyagáramnál nagyobb teljesítményű nyomásszabályozó kilépő ágára a szabályozót megkerülő, kettőzött záró szerelvénnyel ellátott f eltöltő vezetéket kell tervezni. Az elzáró szerelvények azonos típusúak nem lehetnek. Az egyik elzáró szerelvénynek szelepnek kell lennie.

3.3.2.3. Egyedi gáznyomás-szabályozó állomások létesítésének általános követelményei

Megegyezik a 3.2.6.1. alatti követelményekkel.

3.3.2.4. Elpárologtató berendezések

a)   A berendezések osztályozása csőkapcsolási mód szerint:

  • Csatlakozó vezetékre dolgozó (Feed Out) rendszerű
  • Tartályra dolgozó (Feed Back) rendszerű

b)   A berendezések osztályozása fűtési mód szerint:

  • Közvetett üzemű az elpárologtató berendezés, ha a gáz hőátadó közeggel fűtött hőcserélőben párolog el, a közeget a csatlakozó vezeték kibocsátó forrásaira számított zónahatárokon kívül hevítik.
  • Közvetlen üzemű az elpárologtató berendezés, ha a gáz elektromos fűtőszállal vagy égő tüzelőanyaggal fűtött hőcserélőben párolog el.

c)   Az elpárologtató beépítésének általános követelményei

  • Az elpárologtató berendezés csőbekötését, fűtését, vezérlését és védelmét a gyártó utasításainak megfelelően kell tervezni.
  • A berendezés biztonsági szelepe 1-es vagy 2-es zónát eredményez, melynek méretét és alakját a tervezőnek meg kell határoznia, ha azt a gyártó nem adta meg.
  • A vezetékre dolgozó elpárologtató kilépő csonkjára cseppleválasztót kell beépíteni, vagy a nyomásszabályozóig terjedő vezetékszakasznak az elpárologtatóra kell lejtenie.
  • Az elpárologtatót alsó elvételi tartálycsonkról ajánlott táplálni.
  • Az elpárologtató fűtésének követelményei a fűtőkészülék vezérlésével kielégíthetők.
  • A közvetítő közeg túlhevítésének megakadályozásáról 80 [0C] hőmérsékletnél gondoskodni kell.

3.3.2.5. Folyadékfázisú szivattyúegység

A szivattyúegység az egyensúlyi gáznyomáson lévő folyadékfázisú pébégáz nyomásának fokozására szolgál abból a célból, hogy a csatlakozó vezeték minden pontján homogén folyadékfázisban maradjon, illetve az áramlási ellenállásokon túl biztosítsa a gázfogyasztó készülék számára a megfelelő anyagmennyiséget.

Jellemző kialakítását a 7.2. sz. melléklet  7.2.1.5. sz. ábrája mutatja.

Általános követelmények a szivattyúegység beépítésére vonatkozóan

  • A szivattyús csatlakozó vezetékek tervezési nyomása szívóoldalon 25 [bar], nyomóoldalon 32 [bar]. Az alkalmazott szerelvények névleges nyomása szívóoldalon minimum 25 [bar], nyomóoldalon 40 [bar].
  • A szivattyú csőbekötését, a gyártó utasításainak megfelelően kell tervezni.
  • A szivattyú kiszakaszolhatóságáról gondoskodni kell.
  • Több szivattyú beépítésekor gondoskodni kell a nem kívánt irányú anyagáramlás megakadályozásáról.
  • A szivattyú által szállított fölös anyagmennyiséget a táplálást biztosító tartály külön csonkjára kell visszavezetni. Ebbe az áramkörbe kell szerelni a kívánt szekunder differenciál nyomást határoló szerelvényt.
  • A nyomóágba megfelelő méréshatárú, folyadékcsillapítású feszmérő szerelendő.
  • A szivattyú beömlő csonkjának szintje a tartály alsó alkotója alatt legyen.
  • A szivattyú szívóvezetékének átmérője legalább a csatlakozó átmérő legyen, eggyel nagyobb csődimenzió ajánlott.
  • Felszívó szivattyús rendszernél külön emelő és külön nyomásfokozó szivattyú alkalmazása ajánlott. Gondoskodni kell a szivattyúk szárazon futásának megakadályozásáról.
  • A szivattyúház kibocsátó forrás, a forgó tömítések miatt 2-es zóna. Erre, és az egység egyéb csőcsatlakozásaira, valamint hőtágulási lefúvatóira (HLF) a tervezőnek együttes zónahatárt kell meghatároznia.
  • A szivattyúk hajtómotorja, érintésvédelme és elektromos csatlakozása feleljen meg a zónára a szabványban előírtaknak .

3.3.2.6. Gázmennyiség-mérők

A csatlakozó vezetéken átfolyt gáz tömegének vagy térfogatának a fázisállapottól független megmérésére szolgáló mérők felosztása mérési cél szerint:

  • elszámolási (joghatással járó) mérők, amelyek által mért mennyiség a forgalmazó és a felhasználó közötti szerződéses gázár megállapításának alapja. Az egyes gázfogyasztó készülékek gázfogyasztásának méréséhez az ilyen célú mérőket használják,
  • összehasonlítási célú mérők, amelyek az általuk mért mennyiség egy ismert mennyiségű gáz mérőkörönkénti megosztásához szükségesek.

A mért mennyiség összetétel és hőmérséklet szerinti kompenzálásának módszere jelen előírásnak nem tárgya.

A mérők beépítésének általános követelményei

  • Gázfázis mérésére szolgáló mérők elhelyezése és szerelése a technológiai céllal ideiglenesen beszereltek kivételével a  3.2.7. sz. fejezetben leírtak szerint történjen.
  • Összehasonlítási célú mérők elhelyezési módja minden mérő esetében azonos legyen.
  • Folyadékfázisú mérők a gyártó által szállított, előírt vagy olyan kiegészítő berendezésekkel telepítendők, amik megakadályozzák a gázbuborék képződést, és homogén folyadékáramlást biztosítanak. (Differenciálnyomás-tartó, gázleválasztó stb.)
  • Térfogatáram mérésekor a mérő által mutatott mennyiséget a gáz pillanatnyi fizikai paramétereivel korrigálni kell akkor, ha a gáztechnikai normálmennyiség megállapítása a cél.

3.3.2.7. Egyéb tartozékok

A tervezéssel szemben támasztott követelmények elérésére az alább felsorolt tartozékok közül a szükségeseket kell alkalmazni az 3.2.1. pont szerinti általános követelmények teljesülésével.

A tartozékok beépítésének egyedi követelményei

  • Általában karimás vagy karimapár közé szerelhető szerelvényeket és tartozékokat kell alkalmazni.
  • Elzáró szerelvényként gömbcsap vagy hajtóműves gömbcsap, áramlás- és nyomásszabályozó szerelvényként szelep tervezendő.
  • A tervdokumentáció a beépítendő tartozékok minden lényeges paraméterét adja meg, így záró szerelvénynél a megkívánt minimális zárónyomás értéket, áramláskorlátozónál a záró értéket, feszmérőnél a méréshatárt, az osztálypontosságot, a skála átmérőjét és a kivitelt, szűrőnél a szűrőelem lyukméretét, mágnes szelepnél a max. záró- nyomást, nyomáshatároló szelepnél az áteresztőképességet stb.
  • A tervező adja meg a kötési módokat és az alkalmazható tömítőanyagokat.
  • A gázkoncentráció jelzőberendezés érzékelőjét a talajszint fölött legfeljebb 200 [mm] magasságban kell elhelyezni úgy, hogy szennyeződés és hó a gáz hozzááramlását ne gátolja.

vissza a tartalomjegyzékhez